LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A fogaink csak akkor maradnak meg addig, ameddig szükségünk van rájuk, ha mindent elkövetünk a fogszuvasodás és fogíny betegségek megelőzésére. A gondos fogápoláshoz a rendszeres fogorvosi ellenőrzés is hozzátartozik. A modern fogászat csodákra képes: a fogorvos betömi a rossz fogat, koronát vagy hidat tesz rá, pótolja a különféle hiányzó fogakat, különféle eszközökkel szabályosabbá teszi növekedésüket, és még számos más bajt orvosol. Mindenki maga felelős a fogazatáért. Ha azt szeretnénk, hogy tiszta, csillogóan fehér, egészséges legyen a fogsorunk, ne fájjon sem a fogunk sem az ínyünk, akkor megfelelően kell ápolnunk őket. Mint mindenre, a fogápolásra is igaz, hogy a megelőzés jobb (amellett olcsóbb, és fájdalom mentesebb), mint a gyógyítás.
Az embernek élete folyamán kétféle fogazata van. Az elsőként kifejlődő fogazat 20 tejfogból áll, amelyek 5-6 éves kortól kezdve természetesen kihullnak. A maradó (végleges) fogazatunkba 32 fog tartozik, bár nem mindenkinek nő ki mind a 32: négy nagy bölcsességfog (leghátsó őrlőfog felső és alsó fogsorban, bal és jobb oldalon) rejtve maradhat az íny alatt. Minden fognak két fő része van: az íny fölötti rész a korona, az ínybe beágyazódott rész pedig a gyökér. Típusa és elhelyezkedése szerint a fognak egy-három gyökere lehet, ezek az állkapocs, illetve a felső állcsont fogmedreiből erednek. A fogak fő tömegét a dentin nevű kemény, sárgás anyag alkotja. A korona felületén a rendkívül kemény, fehéres színű fogzománc borítja. Ez a legkeményebb anyag az egész szervezetben. A gyökér felszínét egy másik nagy sűrűségű anyag, a cement alkotja. Ez rögzíti a fog körüli kötőszövet rostkötegeit, amelyek hevederként kötik össze a fogakat a fogmeder falát alkotó csonttal. A fogak belsejében lévő, fogbéllel kitöltött üreget erek és idegek szövik át, amelyek keskeny gyökércsatornán keresztül csatlakoznak az állkapocs ereihez, idegeihez. A foghús (íny) nyálkahártyáját kötőszöveti rostok kapcsolják szorosan az állkapocshoz, illetve a felső állcsonthoz, amely gallérszerű védőpáncélt képez az összes fog nyaka körül, így megakadályozza, hogy a szájüregi fertőzések a fogak medrén keresztül a környező csontokra is átterjedjenek.
