LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A görög természetbúvárok maguk gondoltak ki választ a kérdéseikre, és bizonyos mértékben ezeket a válaszokat további gondolkodásuk alapjának tekintették. Az alapgondolat görögül hypothesis; ezért nevezték később a bizonyítás nélkül elfogadott megállapításokat, megfigyeléseket hipotéziseknek.
Akkoriban a természetbúvároknak eszükbe sem jutott, hogy kísérletekkel vonják kérdőre a természetet, és ezáltal ellenőrizzék a hipotéziseket. S ha nagy ritkán mégis kísérleteztek, ez általában minden terv nélkül, rendszertelenül folyt. A mai értelemben tehát nem is voltak ők természettudósok, hanem inkább természetfilozófusok. .
Vegyük ehhez hozzá még azt is, hogy mindaz, amit a régiek tudtak, töredék volt csupán és nem tette lehetővé belső összefüggések felismerését. Az első rendszerezés az ókori matematikában rajzolódik ki.
A milétoszi Thalész (i. e. 624-546) elsőként tett kísérletet arra, hogy a világ jelenségeit közös őselvre vezesse vissza. Minden test ősanyagának a vizet tekintette, ami összehúzódás által szilárd testté, tágulás következtében gázzá alakul át. Thalész minden történést két alaperőre vezetett vissza : a középpont felé irányuló összehúzódásra és egy középpontból kiinduló tágulásra.
Thalész i. e. 584-ben felfedezte a mágnességet, 5,78-ban pedig a gyapjúval megdörzsölt borostyán vonzóerejét. Arisztotelész közvetítésével tudjuk, hogy Thalész mindkét erő okát a mozgást előidéző léleknek tulajdonította.
Thalész korának jelentős tudósa volt; a „hét görög bölcs” közé számították. Filozófiai nézetei tanítványait, utódait további elmélkedésre serkentették, maradandót a geometriában és a csillagászatban alkotott.
