A koszorúerek működése

A szív izomzatát a saját erei, az ún. koszorúerek (koronária arteriák/coronariák) látják el vérrel. A két koszorúér a főverőér billentyűjének jobb és bal tasakjából ered. A bal koszorúér, amely elsősorban a bal kamrát látja el oxigénnel és tápanyaggal, fő ága további két nagyobb ágra oszlik. A jobb koszorúér a jobb szívfelet és a szív alsó falát látja el. A koszorúerek főágai a szív felületén futnak, majd vékonyabb ágakra oszlanak, amelyek csaknem merőlegesen vezetnek be a szívizomba. A szívizomban hajszálerekre oszlanak, és behálózzák a szívizmot. Az apró koszorúerek között számos összeköttetés (anasztomózis) van. „ Egérutat „jelentenek – ha valamelyik kis ér elzáródik, az összeköttetéseken keresztül a többi kis ér ellátja vérrel a megfelelő szívizomterületet, s nem történik nagyobb baj. A nagyobb koszorúerek között ugyanakkor nincsenek összeköttetések, ezért ha azok elzáródnak, akkor az ér által táplált szívizom területén elhalás (infarktus) jön létre. Az egészséges koszorúerek fala rugalmas, tágulékony, sima felszínű, bennük a vér akadálytalanul áramlik, és tökéletesen kielégítik a szívizom oxigén és tápanyagigényét nyugalmi állapotban és terheléskor egyaránt. Ha valamilyen okból, pl. erőkifejtés hatására, a szív gyorsabban dobog, akkor több oxigénre és tápanyagra van szüksége. Ilyenkor az egészséges koszorúerek kitágulnak, és biztosítják a szív növekvő oxigén és tápanyagigényét. Az érelmeszesedés (aternszklerózis) pontos oka mindmáig ismeretlen, de biztosan tudjuk, mik azok a veszélyeztető tényezők, amelyek többszörösére növelik a betegség kialakulásának kockázatát. Ezek részletes ismertetésére a következő fejezetben kerül sor. Az érelmeszesedés lényege a verőerek (artériák) falának megbetegedése. Az erek elmeszesedése lassú folyamat eredménye, amelyben feltehetően az életkor előrehaladásával együtt járó „elhasználódás” is fontos szerepet játszik.

Kapcsolódó fórumok:

• duzzadt ér a halántékon