LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mániás-depresszív pszichózis, mely újabban valamilyen okból ritkábbá válik, míg a szkizofrénia gyakoribbá (vagy legalábbis gyakrabban fedezik fel). A mániás-depresszív pszichózist azért nevezik így, mert váltakozva jelennek meg a mániás és a depressziós szakaszok (hiperaktivitás, diadalmámor, illetve lehangoltság). Ritkábban előfordul az is, hogy csak depresszió vagy csak mániás rohamok váltják a viszonylag rendezett időszakokat. Ez az elmebetegség több-kevesebb joggal motivációs zavarként is meghatározható. A szkizofrénia szintén, bár ott a gondolkodászavar is jelentős szerephez jut. Ma még szinte teljes rejtély, mi történik e két esetben. Mert bár a rejtély egyes elemeiről sok mindent tudunk, mégsem tudjuk ezekből összeállítani az elmebetegség természetének igazi képét. Bármi, amit az akadémikus pszichológia mondani tud a motivációról – a magasabb rendű motívumokról, amelyek szoros kapcsolatban állnak az ember önképével s másokhoz való viszonyával – esetleg megadhatja a hiányzó láncszemet, vagy megmutathatja, hogy miként kombináljuk össze a már meglevő elemeket.
Itt igen fontos lehet a tanulás és az emlékezet tanulmányozása. A depressziós beteget zavarhatják múltbeli emlékei, a paranoiás pedig beépítheti téves eszméibe azt, amit a társadalmi folyamatokról és a mai tudományról megtudott. A paranoiás gyakran azt hiszi, hogy „azok” kémkednek utána. A harmincas években a rádióban vélték felfedezni a titokzatos „fegyvert”, eszközt, ma a televízióban vagy a radarban. „Azok” esetleg kárt is akarnak okozni benne, például szexuális képességeit rombolják titokzatos „tudományos” sugarak vagy – ha tud a beteg a lézerről – lézersugár segítségével.
