A migrénről általánosságban

Emberek milliói küzdenek fejfájással. Míg sokuknak csak néhány perces fájdalmat kell elviselniük, addig vannak, akik napokig szenvednek tőle. Általánosan kijelenthető, hogy 10-ből 9 ember biztosan szenvedett már fejfájásról, azonban több mint felüknél ez visszatérő probléma.

Természetesen minden fejfájásnak egyértelmű oka van – még ha arról az illetőnek az adott pillanatban fogalma sincs – és általában tudni lehet, hogy mihez kapcsolható az adott fájdalom (pl. megfázás, alkoholmérgezés, stb.). Ezek a fájdalmak általában csak néhány órán át tartanak és viszonylag könnyen megszüntethetők, csillapíthatók. Mégis, nem minden fejfájásnak lehet tudni egyértelműen az eredetét, a migrén ilyen.

Mielőtt a migrénről komolyabb szót ejtenénk, előbb tisztázzuk, hogy mi szerint csoportosíthatjuk az egyes fejfájások típusait. Megkülönböztetünk primer, illetve szekunder fejfájásokat, melyek között az alapvető különbség, hogy a primer féléknek nem ismerjük nyilvánvalóan a fizikai eredetüket (ilyen a migrén is), szemben a szekunder félékkel, melyekhez tisztán köthetőek az egyes betegségek. Ma a fejfájásoknak 13 csoportját ismerjük, melyek közül 4 primer (migrén, tenziós, cluster és vegyes fejfájás) és 9 szekunder típusú.

A migrén a leggyakoribb neurológiai kórkép. Legelőször akár gyermekkorban is megjelenhet, de gyakorta kezdődik tinédzser korúaknál, először csak elszórtan. Később, a kor előrehaladtával (30-as évek után) a migrénes rohamok gyakrabban jelentkeznek. A nők esetében a migrén megjelenése 3-szor nagyobb eséllyel következhet be, mint a férfiaknál, bár azt hozzá kell tenni, hogy mindkét nem estében a 40-es évek vége után a rohamok egyre ritkábban jelentkeznek, mígnem végleg eltűnnek. A migrénes fejfájásnak két típusát különböztetjük meg; az aurával (melyről későbbiekben majd lesz szó) társuló, illetve az aura nélküli rohamokat. Mindkét esetben heves, lüktető fájdalomról beszélhetünk, fény- illetve hangérzékenység áll fenn, illetve azok, akiket érint képtelenek még a napi rutinnak is eleget tenni.

Érdekes, hogy a „tapasztaltabbak” gyakorta akár napokkal a fájdalom jelentkezése lőtt is megérzik a migrén közeledtét, így valamelyest fel tudnak készülni rá – kérdés, mennyire lehet rá felkészülni. További érdekesség, hogy egy kutatás szerint az emberek igen nagy arányban vették ki a szabadságukat a migrénes állapotuk miatt, de jellemezően – főleg a magyar munkavállalókra vetítve a dolgot – orvoshoz már csak nagyon elenyésző részük fordult a problémával. A következőekben a migrén lehetséges okait vizsgáljuk meg.