LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mocsikák, akiknek kultúrája alapozta meg a későbbi inka civilizációt, Peru északi partvidéke mentén éltek a Kr. u. I-VII. század között. A Mocsika Birodalom egyik városában, Sipán temetőiben a régészek rendkívül értékes kincsekre bukkantak.
1987-ben sírrablók találtak rá a temetkezési helyre, ám az ott látott mesés kincsek megbabonázták őket, vita kerekedett a kincsek elosztását illetően és egyik társuk feladta a rendőrségen társait. A régészek gyorsan a helyszínre siettek.
A fellelt kincsek közül a kézműves munka minőségétől eltekintve az aranyozott kincsek értek a legtöbbet. A sipáni sírokból az aranytárgyakon kívül számos agyagedény is előkerült. Edényeiken mindennapos jelenetek láthatóak, mint például a vadászat, a szövés vagy a fonás, mindez rendkívüli gondossággal megrajzolva.
Az agyagedények többek közt áldozati rítusokat is ábrázolnak. A települések közti harcok gyakran egy-egy harcos egyéni csatájaként végződött, ám a cél nem az ellenfél megölése volt, hanem rituális jelentőséggel bírt a győztes számára. Egy buzogányvégű bottal elkábította áldozatát, levetkőztette, megkötözte és így hordozta körbe lakóhelyén. A harcok során ejtett hadifoglyokat végül kegyetlen módon áldozták fel. A vallási ceremónia során egy pap elvágta a fogoly torkát és vérét egy serlegben fogta fel, melyet azután az uralkodónak ajánlott fel, aki kiitta a vért.
Az áldozatok holttestét ezután feldarabolták és felkötözték őket trófeaként.
Az agyagedényeken látható rajzolatokból arra következtettek a régészek, hogy ezeket a ceremóniákat sírhalmok környezetében végezték.
A mocsikák sírhalmai az Andok hegyeit szimbolizálták, hasonlóan más népekhez, akik kincseiket szintén az Andok hegyeiből nyerték.
A természeti katasztrófák, az éhség és a betegségek végül a mocsika kultúra hanyatlásához vezetett.
