Kezdőlap / Állatok / Hüllők / A Patkós sikló és az Algériai haragossikló

A Patkós sikló és az Algériai haragossikló

Patkós sikló Coluber hippocrepis
Jegyei: nagy szemű, erős alkatú, élénken mintázott sikló, pikkelyei simák. Színezete egyedenként változó: többnyire olajzöld, sárgás, narancsos vagy rőtes, gyakran sötét pigmenttel fedett, ezért feketésnek is tűnhet. Sok példány tarkóján patkó alakú rajzolat látható. Hátán sűrű, nagy, feketésbarna vagy fekete foltok, oldalán ezek kisebbek. Hasa sárga, narancsszínű vagy vörös, oldalt sötéten pettyes. Az állat hossza 140-150, kivételesen akár 200 cm is lehet. Elterjedése: az Ibériai-félsziget északi és déli része, Pantelleria és Szardínia szigete; Észak-Afrika.
Élőhelye: köves puszták és gyéren benőtt, kövekkel borított hegyoldalak. Települések közelében is előfordul, ahol sok búvóhelyet talál, helyenként pedig mocsarakban is él.
Életmódja: e rendkívül fürge, mozgékony faj jórészt nappal tevékeny. Elsősorban reggelente napozik nagyokat, hogy utána portyázni indulhasson. Párzása március-áprilisban zajlik. 5-10 tojását nyirkos helyre rejti. Tápláléka: kisemlősök, madarak és gyíkok.

Algériai haragossikló Coluber algirus
Jegyei: kisebb, karcsú, de izmosnak ható sikló, keskeny, felül sötét feje kissé elhatárolódik a nyaktól, szeme viszonylag nagy, szembogara kerek, pikkelyei simák és farka hosszú. Teste a szürke vagy barna különböző árnyalatait öltheti, mintázata sötét, egymástól távolabb álló, keresztben nyújtott hátfoltokból és kerekded oldalsó pöttyökből áll. Hasa fehéres. Nemritkán halvány vagy alig láthatóan mintás példányok is találhatók. A gyakran sárgás- vagy vörhenyes barna fiatalkori ruha élénkebben színezett, mint a kifejlett kori. A teljes hossz 100 cm. Elterjedése: Északnyugat-Afrika. Európában csak Málta szigetén él. Élőhelye: főként száraz, erősen napsütötte tájak. Gyér növényzetű, köves sztyepeken, enyhe lejtésű, alacsony lágyszárú és tüskés növényzettel borított lejtőkön és az alig művelt, gazos földek közti kőhalmokon él.
Életmódja: igen gyors siklófaj, a reggeli órákban kiadós napfürdőt vesz, majd a környéken vadászik; a legnagyobb hőség idején visszavonul rejtekére. Délután újra előbújik, hogy a közelben portyázzon. Tápláléka: kisemlősök, gyíkok és madarak.
Egyéb: ez a sikló áldozatát főleg akkor veszi észre, ha az megmozdul. Amint meglát valami megfelelő állatot, villámgyorsan ráveti magát.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kecskebéka fejlődési rendellenességek

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, …

Leave a Reply