LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A XIV. században Márévár egy nagyobb átalakításon esett át, ekkor már egy külső védelmi rendszert is kapott. A nagyobb felújítást, átépítést a palotán végezték, de a vár belső része is változott. Az átépítésnek köszönhetően az épületek külső megjelenése, illetve maga a vár külső és belső képe is megváltozott. A síkfödémek helyett a palotarész dongaboltozatot kapott, amelynek következtében az ablaknyílások is megváltoztak. Az emeleti rész két részre tagolódott az átalakítás során. A nyugati részhez csatoltak egy déli oldalról induló hattyúnyakú lépcsőfeljárót, ezen keresztül lehetett feljutni a felső emeletre. A vár belső udvarában a gazdasági épület megmaradt földszintes jellegűnek. Kialakításra került azonban még egy konyhai épület itt a XVI. század első felében. Ezekhez az épületekhez kapcsolódott a loggia, amely kelet-nyugati irányban haladt. A vár déli részén egy rondellát helyeztek el. A vár egyetlen kapubejárójának gótikus díszét meghagyták eredeti formájában. A keleti homlokzat megerősítéseként támpilléreket építettek. A palotaszárnyhoz kapcsolódó új loggia következtében egy amolyan T-alakú megjelenést nyert a palota alaprajza. A loggia boltívének pillérei között lévő ablak kerete sima kőkeret lehetett. A loggián keresztül el lehetett jutni a palota főbejáratához. A földszinti részen lévő gótikus ablakot egy nagyobbra cserélték és a kőkeret immár reneszánsz stílusú lett. A falmaradványokból arra lehet következtetni, hogy a földszint homlokzatán egy kőkereszt osztott rozettasor díszelgett ablaknyílás felett. A földszint középső részén egy kőkeretes ajtó helyezkedett el Bakics Pál címerével ellátva. A középen elhelyezkedő ajtó a nyugati nagyterembe vezet. A palota északnyugati homlokzatán az úgynevezett delfines ablakot sikerült rekonstruálni, amelyre jellemző volt a díszes fríz és párkány. Az ablakkeret két oldalán két-két delfin díszeleg, szájukban gyümölcscsokorral.
A Márévár reneszánsz átalakítása a pécsi kőfaragó műhelyeknek volt köszönhető, valamint dalmáciai mestereknek. Az építtető ebben az időben Bakics Pál volt.
