LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A part menti vizek lakói nagyobb zajjal is magukra vonták már a tengerészek és kutatók figyelmét. Egy tízlábú rák, az Alpheus djiboutensis, amely egy sziklaüregben rendszerint társbérletben él valamelyik vörös-tengeri halfaj egyedével, ellenség közeledtére akkora dübörgést rögtönöz a bejáratnál, ami felér egy kazán kovácsolásának zajával. A kisebb kagylók csaj ajtócsapkodáshoz hasonló hangokat hallatnak, de ha az egy-két méter átmérőjű, úgynevezett gyilkos kagyló csapja le a fedelét, ágyúlövéshez hasonló dörrenés száll szét a vízben. Ezek a dinamikus hangok sokszor félelmetes erővel törnek át még a víztükrön is. Egy ausztrál biológiaprofesszor jegyezte fel, hogy szemtanúja volt, amint kardszárnyú delfinek üldöztek néhány rémült bálnát. A hatalmas farkak csapkodása tüzérségi ütegek hangjára emlékezetett, és a levegőben még 5 kilométer távolságban is lehetett hallani. Egy olasz kutató, Folco Quilici egy 4 méter hosszú kardhal és egy cápacsapat borzalmas küzdelmét figyelte meg. Ez sem volt éppen néma ütközet. Néha előfordul óriás ámbrás cetek és polipok viadala is. Elképzelhetjük, micsoda mennydörgésszerű zajjal tusakodnak a halálos ellenfelek. Ám a legtitokzatosabb zaj forrását is a bálnák között találták meg a kutatók. A tenger legnagyobb tömegű lakói, a kékbálnák időnként ugyanis körülbelül 20 herzes tompa dübörgést hallatnak. Ez még a zongora legmélyebb basszus C-hangjánál is mélyebb. A hang eredetére egy amerikai biológus jött rá, szerinte a bálna szívműködése hallatszik. A vízi emlős 5 mázsás szíve csaknem 8 tonna vért keringet végig a hatalmas testben, ennélfogva egy tíz lóerős motor teljesítményével dolgozik szüntelenül. A szív dübörgése mindig akkor hallható, amikor a bálna kinyitja a száját, hogy azután kiszűrje a vízből a 2000 literes gyomra száján az apró, lebegő rákok tömegét.