Kezdőlap / Állatok / Halak / A vándor és a fehér maréna

A vándor és a fehér maréna

Vándormaréna formakör Coregonus lavaretus formakör
Jegyei: teste alfajonként változóan karcsú, heringszerű, kis fejjel és hegyes, néha erősen megnyúlt orral. Pikkelyei nagyobbak, mint a pisztrángféléké, oldalvonala teljes. Szűk szájnyílása a szem elülső szegélyéig ér, és alfajonként változóan végállású vagy alsó állású. Az első kopoltyúíven 25-39 (többnyire 30-34) hosszú, sörűn álló kopoltyútüske van. Színezete: háta kékeszöld vagy sötétzöld, oldalai és a hasoldal a fehértől az ezüstösen csillogóig változik. Testhossza: a táplálékban szegény tavakban élő törpe formák 10-12 cm; átlagos hossza 30-50 cm, max. 60 cm-ig. Élőhelye: a Brit-szigetek („Powan”), az Alpok és az előhegyek tavai („Blaufelchen”), a Balti-tenger („Ostseeschnáppel”) és a beömlő folyók (pl. „Madüsee-Maráne”); Skandináviától Szibériáig. Hazánkban ritka vendég (Rajkától Budapestig). Életmódja: a vándortormák ívni a sekély tengeröblökbe és a folyók alsó szakaszára vonulnak. Az ívás szeptember és december között zajlik. A tengerlakó példányok is felúszhatnak ívni a beömlő folyókba. A Bodentóban élők nagy mélységben, a nyílt vízben ívnak többnyire december közepe táján. A szibériai folyókból állandó törpe formák ismertek. Tápláléka: planktonrákok, rovarlárvák, fiatal halak, halikra; talajférgek, puhatestűek.

Fehér maréna formakör Coregonus nasus formakör
Jegyei: teste kissé zömök, heringszerű, nagyon kis, kúp alakú fejjel és tömpe orral. Pikkelyei nagyobbak, mint a pisztrángféléké; oldalvonala teljes. A hátúszó és a mélyen kivágott farokúszó között zsírúszó van. Szűk szájnyílása alig ér a szem elülső szegélyéig, alsó állású; felső állkapcsa széles és rövid. Az első kopoltyúíven 20-29 (többnyire kb. 24) rövid kopoltyútüske van. Színezete: háta a világos kékeszöldtől az olíváig, oldalai és hasoldala a fehértől az ezüstszínig változnak. Testhossza: 500 cm (Alpok), max. 86 cm-ig (Szibéria). ÉIőhelye: a folyók alsó szakasza és tavak Szibériától a Fehér-tenger vidékéig. A Balti-tenger, Svédország nagy, mély tavai, Észak-Németország, Lengyelország és Északnyugat-Oroszország. Előfordul számos tóban az Alpokban és előhegyeiben, Svájcban, Ausztriában és Bajorországban, gyakran a C. pidschiannal együtt. Életmódja: a formakör tagjai az arktikus folyórendszerekben és a Balti-tengerben mint vándorformák, a tavakban, nagy mélységekben mint állandó formák fordulnak elő. Az ívás október és december közé esik, az ivóhelyek az elterjedési terület szerint lehetnek folyóvízben vagy a tenger kavicspadjain. A folyóban kelt ivadék a tengerbe vonul, 4-5 évesen ivarérett. Tápláléka: apró férgek, rovarlárvák, puhatestűek, planktonállatok.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Akvarisztika kezdőknek

Általában két okból érdekelhetnek minket a halak: vagy megesszük, vagy megcsodáljuk őket. Most a második …

Leave a Reply