LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Mi, emberek szánkkal, hangszalagjainkkal számtalan hangot tudunk kiadni kommunikáció céljából. Ezen kívül metakommunikációt is alkalmazunk testünkkel, mimikánkkal, gesztusainkkal. Nincs ez másképp az állatoknál sem.
Az újszülött állatok éhen halnának, ha anyjuk nem gondoskodna róluk, nem etetné meg őket rendszeresen. Ezért folyton emlékeztetik szüleiket kötelességeikre. A főemlősök kölykei a csecsemőkhöz hasonlóan, lebiggyesztik ajkaikat, és sírva fakadnak, mire az anya reakciója, hogy megeteti, megnyugtatja, és magához öleli kicsinyeit.
A pávakakas széttárja színpompás farktollait, így udvarolva a tojónak. Tollait színjátszó szemfoltok díszítik, melyeknek állítólag hipnotizáló hatásuk van. A gólyák szertartásos módon üdvözlik egymást fészkükben, és amikor egy másik madár repül el a fészek fölött, a hím és a tojó csőre összeütögetésével ijeszti el az estleges ragadozót.
A halak világában is találkozhatunk különleges kommunikációval. A hím tüskés pikó hasának színe párzás előtt vörösre változik, amikor pedig már párra talált, háta kék színre vált. A trópusi korallzátonyokon számos tisztogatóhalfaj él. Ezek kisméretű halak a nagyobb halakat tisztogatják azáltal, hogy a pikkelyeiken élő parazitákkal táplálkoznak. A tisztogatóhalak násztáncszerű mozgása megnyugtatja a nagy halat, így engedi, hogy az ápolja testét, sőt még a fogait is megtisztítsa.
A magasabb rendű főemlősök az emberhez hasonlóan lelkiállapotukat arckifejezésükkel is ki tudják fejezni. A főemlősök és a nappal aktív állatok látása jó, így észlelik a száj legkisebb mozdulatait, a szem, szemöldök rezdüléseit, a fül rándulásait. De más állatoknál például a farkasoknál is megtalálható az arckifejezések széles skálája.
