Kezdőlap / Raymesz

Raymesz

Csont és izom kapcsolata

A felhőkarcolót acéltartók és betonoszlopok támasztják alá, az óriásgépek szárnyát keresztmerevítések erősítik; épp így az emberi testnek is egy belső váz ad tartást: a csontváz. Az emberi csontváz 206 különálló csontból áll, ezeket különféle ízületek kapcsolják össze egymással. Az egyes csontok méretét és alakját anatómiai szerepük határozza meg. A csontok …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hogyan hallunk?

A mozgó és egymásnak ütköző tárgyak hanghullámokat keltenek a levegőben. A fül felfogja ezeket a rezgéseket, és hangérzetté alakítja őket. Sokféle hang jut a fülünkbe, a leejtett tű zizzenésétől a felszálló lökhajtásos repülőgép fülsüketítő robajáig. A fülünk három részre tagolható: a külső, a középső- és a belső fülre. A külső …

Érdekel a cikk folytatása? »

Testünk üzemanyaga

Működésükhöz az élőlényeknek ugyanúgy szükségük van energiára, mint a gépeknek ahhoz, hogy munkát végezzenek. Az autó benzint fogyaszt, sejtjeink viszont szén-hidrátokat és zsírokat égetnek el. Az autó motorját benzinnel: különféle szénhidrogének (szénből és hidrogénből felépülő vegyületek) elegyével hajtjuk. Az emberi (és állati) sejtek üzemanyagai a szén, hidrogén, és oxigén alkotta …

Érdekel a cikk folytatása? »

A fogak és felépítésük

A fogaink csak akkor maradnak meg addig, ameddig szükségünk van rájuk, ha mindent elkövetünk a fogszuvasodás és fogíny betegségek megelőzésére. A gondos fogápoláshoz a rendszeres fogorvosi ellenőrzés is hozzátartozik. A modern fogászat csodákra képes: a fogorvos betömi a rossz fogat, koronát vagy hidat tesz rá, pótolja a különféle hiányzó fogakat, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A galaxisok sokfélesége

A legkülönfélébb galaxisok léteznek szerte a világegyetemben. Ezeknek a hatalmas kocsikerekeknek, gömböknek vagy anyagfelhőknek roppant tág határok közt változik a mérete és tömege – a legkisebbek csak néhány millió csillagból állnak, a legnagyobbak viszont milliószor millió csillagot tartalmaznak. Egyesek csak néhány ezer fényév átmérőjűek, mások százszor ekkorák is lehetnek. Egyesekben …

Érdekel a cikk folytatása? »

Új Naprendszerek

Az első, Naphoz hasonló csillagok körül talált exobolygók meglehetősen szokatlannak tűntek: nagy tömegű gázóriások, rövid keringési idővel, vagyis nagyon közel a csillagukhoz, esetleg erősen elnyúlt. ellipszis alakú pályákon. A felfedezés meglepte a csillagászokat, mert az addigi elméleteik szerint a bolygókat létrehozó porkorongokból a Naprendszerhez hasonló rendszereknek kellene létrejönniük, vagyis a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Hyadok és Plejadok

A Hyadok egyike a legközelebbi nyílthalmazoknak, már az ókorban is ismerték. A halmaz 200 csillaga közül a legfényesebbek szabad szemmel is jól látható V alakot formáznak az égen. A halmaz központi csillagcsoportja körülbelül 10 fényév átmérőjű, azonban még 80 fényév távolságban is találunk a halmazhoz tartozó csillagokat. A halmaz csillagainak …

Érdekel a cikk folytatása? »

Sarkcsillag

A Sarkcsillag jelenleg az északi égi pólus közvetlen közelében található, ezért az északi félgömb minden megfigyelője jól ismeri. Komponenseit tekintve is érdekes rendszerről van szó. A Sarkcsillagot alkotó Polaris A szuperóriás, Polaris B pedig a fősorozaton tartózkodik. A két csillag közepes amatőrtávcsővel szétválasztható, a Polaris B-t William Herschel fedezte fel …

Érdekel a cikk folytatása? »

Változócsillagok

Bár első pillantásra változatlannak tűnnek, csillagok ezrei változtatják fényességüket néhány perctől évtizedekig terjedő periódussal. A valódi változócsillagok a belsejükben lejátszódó fizikai folyamat következtében, de a fedési változók esetében látszólagos a fényességváltozás, amit egy kísérőcsillag jelenléte okozhat. A pulzáló változócsillagok fizikai változók, mert a csillag külső rétegeiben tényleges tágulás és összehúzódás …

Érdekel a cikk folytatása? »

Különleges kettősök és fejlődésük

A többi csillaghoz hasonlóan a többes rendszerek tagjai is fejlődnek. A kettős rendszer tagjai fősorozati csillagokként kezdi életüket, ilyenkor egymás körüli pályájuk szabályos, fedéseik kiszámíthatóak. Évmilliók elteltével azonban a csillagok bejárják a magányos csillagok szokásos fejlődési útját, így olyan rendszer jön létre, amelyek tagjai merőben különböznek egymástól. Egyik példa erre …

Érdekel a cikk folytatása? »