Kezdőlap / Állatok / Halak / Az Azovi és a Fekete-tengeri nagyfejűgéb

Az Azovi és a Fekete-tengeri nagyfejűgéb

Azovi nagyfejűgéb Benthophilus macrocephalus
Jegyei: teste a békalárvákéhoz hasonló, bunkó alakú, nagy, erősen lapított fejjel (egyforma széles és hosszú, a fej hossza 1/3-a a teljes hossznak). Szájnyílása széles, a szemek alá ér; orra hegyes, ajkai keskenyek; alsó állkapcsa előreálló, állán kis bajuszszál van; a szájszöglet mögött hosszúkás, bajuszszálra emlékeztető bőrránc látható. A szemek kicsinyek, ferdén felfelé irányulnak. Kicsik, lyuk formájúak a kopoltyúrések. 0ldalait 3 sor apró csontlemez (23-25 a legfelső hosszanti sorban) borítja, ezek csak kevéssé nyúlnak a bőr fölé: köztük és a fejen csontbütykök vannak, melyek csak a hasoldalon hiányoznak. Az ívni készülő hímeknek nincsenek csontlemezkéik és bütykeik. Két, egymástól távol lévő hátúszója közül az első 3-4 (többnyire 3) tüskés sugárral, a második 1-2 tüskés és 7-9 (többnyire 8) lágy sugárral; farok alatti úszója 1 tüskés és 6-8 (többnyire 7) lágy sugárral; ívás előtt a hímek hátúszói és a farok alatti úszó erősen megnőnek; a hasúszók hosszabbak, mint a mellúszók. Úszóhólyagja nincs. Színezete: háta hamuszürke, keresztsávok nélkül; oldalai és hasoldala világosabbak, sárgásak; a fej alsó fele és a tapadókorong narancsszínűek. Testhossza: a hím 11,6 cm-ig, a nőstény kisebb.
Élőhelye: a Kaszpi-tenger parti vizei (brakk- és édesvíz), például a Volga deltája. Életmódja: nem ismert.

Fekete-tengeri nagyfejűgéb Benthophilus stellatus
Jegye i: teste a békalárvára emlékeztet, bunkó alakú, feje nagy, erősen lapított (valamivel hosszabb, mint széles, íváskor a hímek arcoldala erősen felfúvódik). Szájnyílása széles, a szem elülső széléig ér; orra hegyes, ajkai keskenyek; alsó állkapcsa előreáll, állán kis bajuszszál, a szájzug mögött kis bőrlebeny van. Kidülledő szeme nagy, rézsút felfelé irányuló. Oldalát több sorban elhelyezkedő, jól fejlett csontlemezkék fedik (27-30 a legfelső hosszanti sorban), amelyek hegyes pajzsocskákkal nyúlnak a bőr fölé; köztük kevés apró csontbütyök van; arcoldalait igen nagy csontlemezek borítják. Az ívásra kész hímek csupaszok. Két hátúszója távol van egymástól, az első 3-4 tüskés sugárral, a második 1 tüskés és 6-10 (többnyire 8-9) lágy sugárral; farok alatti úszója 1 tüskés és 7-9 (többnyire 8) lágy sugárral. Az ívásra kész hímek mellúszói meghosszabbodnak, második hátúszójuk és a farok alatti úszó magasabbak. Színezete a világosbarnáig, háta 2 sötétbarna, gyűrűszerű folttal; a farokúszó tövén sötétbarna folt van. Testhossza: a nőstény 11 cm, a hím 13,5 cm-ig. Élőhelye: homokos vagy kagylótörmeléktől csillogó aljú brakkvizek. Életmódja: májustól június elejéig ívik. Az ikrák száma 700-2500. Ívás után a szülők elpusztulnak. Júliustól már csak fiatalokat látni. Tápláléka: apró talajállatok.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Akvarisztika kezdőknek

Általában két okból érdekelhetnek minket a halak: vagy megesszük, vagy megcsodáljuk őket. Most a második …

Leave a Reply