LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A sejtek az élővilág legkisebb, önálló életre képes élőlényei. A földön megtalálható összes élőlény sejtes szerveződésű, de megkülönböztetünk prokarióta és eukarióta sejteket. A prokarióta sejtek esetében a sejt nem tartalmaz sejtmagot, míg az eukarióta sejtek elkülönült sejtmaggal rendelkeznek és önálló membránrendszer található bennük. A legtöbb élőlény, a gombák, a növények és az állatok is mind-mind prokarióta sejtekkel rendelkeznek, így mi, emberek is.
Az eukarióta sejtet kívülről a sejthártya veszi körül, belül pedig a sejtplazma található. A sejtplazma egy kocsonyás anyag, ami vízből és a sejtplazmában lévő fehérjehálózatok révén fehérjéből áll. Ez foglalja magába az összes sejtalkotót és magát a sejtmagot is. A sejtmag maghártyából és örökítőanyagból tevődik össze, három fő feladatot lát el: meghatározza a tulajdonságokat a fehérjék révén, irányítja a sejtműködést és a szaporodást. Az örökítőanyag (DNS – dezoxiribo-nuklein-sav) gyűrű alakú molekulából áll, egy sav, mely nélkül nem alakulhatott volna ki a maihoz hasonló életforma. A prokariótáknak csupán egyetlen DNS-gyűrűjük van, míg az eukariótáknak több darab és fehérjék (nukleoszómák) is kötődnek hozzájuk.
A sejtmag mellett szorosan helyezkedik el az endoplazmatikus hálózat, ez a fehérjegyártás színtere. A fehérjegyártás a Golgi-készülékben fejeződik be, ami szintén a sejtmag közelében található. Az energiatermelésnek is fontos szerepe van, ezt a feladatot a mitokondrium látja el, itt van a biológia oxidáció színtere.
Sejtjeink mérete változatos, néhány mikrométer, de akár több centiméter is lehet. Működésük, felépítésük lényegesen bonyolultabb, mint a prokariótáké, megjelenésük sok új lehetőséget hozott és hozzájárult az élővilág fejlődéséhez.
