Hüllők

Farkatlan kétéltűek vagy békák A békákat felölelő rend latin neve is farkatlanokat jelent, amelyhez hasonlóan találó a másik, szintén gyakran használt név, Salientia, azaz „ugrálók”. Míg a farkos kétéltűek lábai gyengén fejlettek, csak egyszerű mászásra alkalmasak, a békák végtagjai igazán erőteljesek. Különösen a hátsó láb fejlett, gyakran a törzs hosszát is …

Feltűnő fehéres vagy rózsaszínű, karcsú testű farkos kétéltű; feje hosszú, szemét bőr fedi. vérvörös kopoltyúbojtja és nyújtott, elöl lekerekített csúcsú orra van. Teste igen hosszú. angolnaszerű, farka viszonylag rövid, oldalról lapított, rajta széles szegélyek vannak. Végtagjai gyengén fejlettek, igen rövidek, az elülsőkön 3, a hátsókon 2 ujj látható. Teljes hossza …

Az a széles körben elterjedt nézet, hogy a barlangi vakgőte a magasabb hőmérsékletet nem éli túl, ugyanúgy tévhit, mint az, hogy napfényben rövid időn belül elpusztul. A laboratóriumban tartott állatok károsodás nélkül bírják a fagypont körüli és a 30 °C-os hőmérsékletet is. Ha nappali világosra vagy akár a tűző napra …

Barna barlangi szalamandraKözepes méretű, sima bőrű, eléggé rövid farkú szalamandra, széles, a nyaktól világosan elhatárolódó fejjel, dülledtszemmel, tompa orrcsúccsal, csapott végű ujjai között pedig széles hártyákkal. Hátoldalának alapszíne sárgás, olajzöld vagy sötétbarna, rajta világos vagy sötét mintázattal. Hasa sárgás vagy halvány rózsaszínű, olykor mintha sötét porral volna hintve. Teljes hossza …

Az áttetsző, sekély vízben nagyon jól megfigyelhetők, ugyanis a szaporodásra alkalmas helyeket meghökkentő számban lepik el. Ennek sokszor az az oka, hogy az illető állomány körzetén belül nincsen más megfelelő vizes élőhely. Egyetlen nőstény körül több hím is teheti a szépet anélkül, hogy egymással vetekednének. A párzásra kész hím többnyire …

Életmódja: nappal kövek vagy farönkök alatt húzódik meg, és csak a sötétség beálltával élénkül meg. Kora tavasszal (március-áprilisban) különböző vizekbe költözik, csendes patakokba, tócsákba, kavicsbányatavakba és dúsan benőtt tavacskákba. Esők után maradt rövid életű pocsolyákkal és enyhén sós vízzel is beéri. A megfelelő élőhelyeken sokszor együtt él alpesi és pettyes …

Jegyei: kicsiny, karcsú gőte, feje nyújtott, orra lekerekített. farka oldalról lapított. Fejoldalán sötét csík húzódik a szemen át. Háta sárgás, olajzöld vagy halványbarna; többnyire sötéten foltozott vagy márványozott. Torka enyhén áttetsző, rózsaszínű, harántredő vonul át rajta. Hasa fehéres, középen szalmasárga. A nászruhás hím fejmintázata sötétbarna, a tarkóján induló él megszakítás …

A szárazon válogatás nélkül falja az apró rovarokat, pókokat, ászkákat és kisebb férgeket. A vízben kedvenc eledelét rovarlárvák, férgek és apró rákok jelentik. Kora tavasszal a gyepi béka petéi képezhetik fő táplálékát (ahol ez gyakori). A gőték ügyesen ki tudják szedni a petét burkából, így egész petecsomókat falhatnak fel. Egyéb: …

Pettyes gőte Élőhelye: főként az alföldek lakója, de a domb- és hegyvidékeken is széltében megtalálható. Csak ritkán fordul elő 1000 m felett (pl. a Balkánon), de Karintiában 2250 m magasan is megél. Élőhelyigényét tekintve igen alkalmazkodó-képesnek mutatkozik. A lombos erdők, parkok és rétek mellett a magas fekvésű, sziklákkal tarkított, nyáron …

Egyre népszerűbb a hüllők iránti érdeklődés. A Pettyes gőte is sokak kedvence. Jegyei: karcsú gőte, finom végtagokkal, nyújtott fején 3 hosszanti barázdával, a vízi alak bőre sima, míg a szárazföldié száraz és finoman szemölcsös. A hím színezete: a fejen sötét és világos hosszanti sávok, a hát és a testoldal olaj …