Kezdőlap / Állatok / Rovarok

Rovarok

A muslica

Igazán érdekes lényeg ezek a muslicák, vagyis az ecet – vagy gyümölcslegyek. Nincsenek sehol egészen addig, amíg valamilyen gyümölcs nem kerül a lakásba. Utána viszont, nincs menekvés. Honnan jelennek meg csak úgy, szinte a semmiből, egyik pillanatról a másikra? És utána hova tűnnek? Még a tudósoknak is némi fejtörést okoz ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A selyemhernyó

A selyemhernyók számos fa levelét megeszik – egyik fajtájuk például a tölgyfa leveleit szereti-,a legfinomabb selyem azonban az eperlevelekkel etetett hernyók gubójából nyerhető. Kínában az eperfát bokrokban nevelik, hogy könnyű legyen a levelek betakarítása és a hernyók etetése. A selyemhernyókat tavasszal, két hónapos intenzív munkával nevelik. Amint megjelenek az eperbokron ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Euszocializáció a rovartársadalomban

A közönséges lódarázs (Vespa crabro), a méhek (Apis mellifica), a társas darazsakhoz, a hangyákhoz vagy a termeszekhez hasonlóan – a szociális rovarok közé tartoznak, amelyek nagy számban képviseltetik magukat bolygónkon. A szociális rovarok közös tulajdonsága az úgynevezett euszocialitás. Ennek alapja a társadalmi elrendezés, ahol egy fészekben együtt él több együttműködő ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A giliszták

A legismertebb féreg a földigiliszta. Csoportjának e jellegzetes képviselője nagyon fontos szerepet tölt be a talaj forgatásában és javításában azzal, hogy behúzza a földbe az avart. Charles Darwin is tanulmányozta a gilisztákat, és ő írta gazdasági fontosságukról az első könyvet A humusz kialakulása a férgek tevékenysége nyomán címmel. Ebben a ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A botsáska

Sokan idegenkednek a rovaroktól, és inkább irtják, mint házi kedvencként tartják őket. Ez a legtöbb faj esetén jogos, de a botsáska a kevés kivétel közé tartozik. Több fajtájuk egyáltalán nem visszataszító, inkább vicces. Valójában nem is sáskák, külön rendet alkotnak. Kb. 2500 fajukat ismerik, de ennél több, még azonosítatlan faj ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A nádi acsa

A nádi acsa (Aeschna mixta) a szitakötők rendjébe, a karcsú acsák családjába tartózik. Védett fajta. Közép- és Dél-Európában nagy területen elterjedt faj. Hazánkban is országszerte előfordul. Élőhelye: Főként az állóvizek, csatornák, legfeljebb enyhén áramló vízfolyások lakója. A nyár közepére fejlődik csak ki (egy éves fejlődésű ciklusú), ezért kerüli a gyorsan ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Lisztbogár a leggyakoribb zsizsik fajta

A lisztbogár fajtái a kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a nagy lisztbogár (Tenebrio molitor), az apró lisztbogár (Tribolium madens). A lisztbogár 3-17 mm nagyságú, színe sötétbarna, vagy fekete, alakjuk megnyúlt . A nőstények életükben akár több száz petét is raknak le táplálékra, vagy annak a csomagolóanyagára. Naponta csak 10-15 petét ...

Érdekel a cikk folytatása? »

A kenyérbogár

Két fajtája van a kenyérbogár (Stegobium paniceum) és a nagy kenyérbogár (Tenebriodes mauritanicus) Kártékony rovarok. A kenyérbogarak 2-11 mm nagyságúak, színűk rozsdavörös, vagy fekete testűk hengeres. Egy nőstény élete folyamán átlagban 500 petét rak le egyesével, vagy kisebb csomókban a tápanyagra, illetve azok csomagolóanyagára. Az 1-3 hét alatt kikelő lárvák ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Zsizsik

Jellemzői: A zsizsikek a bogarak csoportjába tartoznak. Többnyire felül kissé lapított tojásforma vagy gömbölyödő testalkatúak, melyből a hátul befűződött fej ormányszerűen nyúlik előre. Fejlődésük magvakban megy végbe. Két pár szárnyuk van. A felső szárnyak fő feladata, hogy a vékony és könnyen sérülő hátulsó szárnyakat, valamint a potrohot védjék. A kemény ...

Érdekel a cikk folytatása? »

Ki az az ájtatos manó?

Járjunk most utána ennek a mókás nevű állatkának! Kevesen tudják, de az ájtatos manó másik neve az imádkozó sáska, talán így közismertebb. Latinul mantis religiosa. Az egyenesszárnyú rovarok családjába tartozik. Kinézetét tekintve zöld színű, körülbelül 75 milliméter hosszú, teste három része a fej, a tor és a potroh. Feje jellegzetesen ...

Érdekel a cikk folytatása? »