Kezdőlap / Egészség és fitness (page 200)

Egészség és fitness

Pollen allergia

A pollenallergia rövid megfogalmazásban a természetben található összes fának, fűnek, gyomnak a 15-20 mikronméretű virágpora, mely a különböző nyálkahártyákra kerülve allergiás reakciót, azaz immunológiai folyamatokat indít el a szervezetben. Bár az összes növény rendelkezik pollenekkel, a legnagyobb veszélyt azok a fajták jelentik, melyeket a szél poroz be, mivel ilyenkor a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Ékszer a méhben

A méhen belüli fogamzásgátlás gondolata a bibliai időkből származik. Hogy ki és hogyan jött rá, azt sűrű homály fedi. Némi barbárság bizonyosan kellett hozzá, mindenesetre hamar kiderült, hogyha a tevék méhében kavicsot helyeznek el, nem lesznek vemhesek. A hetvenes években felelevenítették a gondolatot, akkor készültek el az első műanyag hurkok. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Allergia és horkolás

A horkolás az a rendellenesség, amely általában nem az érintett személynek, hanem a környezetének okozza a legtöbb bosszúságot. Az illető valószínűleg többet és nyugodtabban alszik, mint családtagjai. A jellegzetes horkoló hang akkor keletkezik, amikor a szükséges levegő mennyiséget valamilyen légúti akadály miatt nagyobb sebességgel kell belélegezni, és a lágy szövetek, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Segítség, mindenem viszket!

Nincs könnyű helyzetben az, aki ki akarja deríteni és főleg meg akarja szüntetni az egyik leggyakoribb és legkevésbé meg fogható bőrtünetet: a viszketést. A viszketés hátterében számos bőrgyógyászati megbetegedés állhat, olyanok, amelyek jól látható kiütésekkel, bőrelváltozásokkal járnak. Ezeknek számos oka lehet, egyebek között különböző rovarcsípések, de bizony még manapság is …

Érdekel a cikk folytatása? »

A stressz súlyosbíthatja az allergiát

A stressz hatására az allergia súlyosbodhat és tovább is tarthat. Amikor túlzott stressz nehezedik ránk, a testünk hisztamint bocsát ki a hormonokkal együtt – a hisztamin nem okoz allergiás reakciót, de a meglévő allergiát súlyosbítja és az időtartamát is elnyújtja. Egy amerikai tanulmány kimutatta ennek helytállóságát. Az Ohio State University …

Érdekel a cikk folytatása? »

Bakteriológiai vizsgálati módszerek

A bakteriológiai vizsgálati eljárások négy csoportba oszthatók: morfológiai, biológiai, biokémiai és szerológiai eljárásokra. A morfológiai (alaki) vizsgálatok a baktériumok nagyságáról, alakjáról, szerkezetéről tájékoztatnak. A vizsgálat eszköze a mikroszkóp, amely a szabad szemmel nem látható mikrobákat megfelelően nagyítja. Többféle mikroszkóp van, közülük bakteriológiai vizsgálatra leggyakrabban a fénymikroszkópot használják, amelynek nagyítása 1000-1400-szoros. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A fertőző betegségek laboratóriumi diagnosztikája

Vizsgálati anyagok vétele és laboratóriumba küldése. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményességének egyik alapfeltétele a szakszerű mintavétel és a vizsgálati anyagok idejekorán való eljuttatása a laboratóriumba. A vizsgálati anyagokat steril, a váladékjellegének megfelelő üveg vagy műanyag tartályba veszik és azt úgy küldik a laboratóriumba, hogy a váladék ezekből szállítás közben a környezetbe …

Érdekel a cikk folytatása? »

Védőoltások

Az aktív immunizálást a fertőző betegségek megelőzésére alkalmazzák. A különböző fertőző betegségek ellen védőoltással elérhető védettség tartama nem egyforma. Például a gyermekbénulás elleni (Sabin – ejtsd: Szebin-féle) védőoltás hatása igen hosszú ideig, feltehetően évtizedekig vagy az egész életen át tart, az influenza elleni védőoltásé pedig 1 évnél is rövidebb ideig. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az immuitás fontossága

A szerzett immunitás lehet természetes és mesterséges. 1. Szerzett természetes immunitás keletkezik egyes fertőző betegségek kiállása után. Az így létrejött immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében lényegesen eltér egymástól, pl. a kanyaró kiállása úgyszólván az egész életre védetté teszi a szervezetet, míg az influenza utáni immunitás csak rövid ideig tart. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fogékonyság – immunitás

A járványfolyamat akkor marad fenn, ha a fertőzőforrásból a külvilágba került kórokozó valamilyen terjedési módon fogékony emberi szervezetbe jut. Az ember fogékonysága a különböző fertőző betegségekkel szemben eltérő. Vannak betegségek, amelyekre a fogékonyság általános (pL kanyaró, influenza stb.). Más betegségekben viszont akkor sem betegszik meg mindenki, ha a fertőzés összes …

Érdekel a cikk folytatása? »