Költészet

Juhász Gyula

Juhász Gyula 1883-ban született, 1937-ben távozott az örökké valóságban, talán úgyis lehetne Őt nevezni, hogy Szeged költője. Emellett a kitüntető cím mellett azonban az is hozzátartozik a teljes igazsághoz, hogy tragikus ás hányatott sorsú irodalmár volt. Pályáját a Nyugatnál kezdte, mint vezető lírikus, szerkesztője volt a Holnap című antológiának is. …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Nyugat

A Nyugat előtt is léteztek már folyóiratok, ezek konzervatív beállítottságúak voltak, ezek uralmát Kis József lapja, a Hét törte meg, mely 1890-ben jelent meg először. A magyar irodalom és a tudomány egyre inkább összeforrt, hiszen 1900-ban megalakult a Társadalomtudományi Társaság, ezáltal megindult a Huszadik Század orgánuma, mely csaknem 10 éven …

Érdekel a cikk folytatása? »

A mai költők gondolat-és érzelemvilága

Amióta ember él a Földön, azóta létezik a művészet, az irodalom és költészet. Ahány történelmi korszak, annyi féle téma, romantika és realizmus, filozófia és Istenközelség. A mai társadalom igénye más szükségleteket szül. Itt a pénz, az üzlet, valamint a nyomor az úr. A hangsúly annyira nem is az érzelmeken van, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szonett klasszikus mesterei: Dante, Petrarca, Shakespeare, Shelley

A szonettnek a középkortól kezdve kétféle „osztása” volt, a romantikában pedig egy harmadik is kialakult. Az egyik a neolatin költészetben felbukkanó – úgynevezett „petrarcai” – szonettben látható. Az elnevezés nem egészen igazságos, hiszen már Petrarca nagy költő-elődje, Dante Alighieri is alkalmazta, például híres verses-prózai művében, az Új élet-ben, mely Beatricéhez …

Érdekel a cikk folytatása? »

Egy költőpróbáló versforma: bevezetés a szonettről

A szonett – ellentétben a diákok hiedelmeivel – nem egy műfaj, hanem a középkortól kezdve az európai költészet egyik legkedveltebb, egyszersmind egyik legnehezebb versformája. Szicíliából származik: az ottani udvari költészetben bukkant föl először a XIII. század táján; onnan terjedt el és vált népszerűvé Itáliában, Franciaországban, sőt Angliában is. A XV-XVI. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Aranyosi Ervin versei

Aranyosi Ervin: A szeretetről írom a versem A szeretetről írom a versem, szívedhez, szívből küldöm én. Szeretném, hogyha megváltozna minden rossz ezen a földtekén. Úgy szeretném, ha hinnél benne, kitárnád te is a szívedet, szeretném azt, hogy te is érezd mit is jelent a szeretet. Mosolyból mindig bőven mérnénk, felvidítva …

Érdekel a cikk folytatása? »

A szavak ereje

A költészet, a vers szinte egyidős az emberiséggel. Amióta élünk-e Földön mindig igyekeztünk szavakba foglalni gondolatainkat, érzéseinket, a lelkünkben rejlő gondolatokat. Már az ókori Görögországban nagy jelentőséget tulajdonítottak a verseknek. A kor költői leginkább a mítoszok, a mitológiák és legendák köré vonták mondanivalójukat, mint egy valóságként hátrahagyva azt az utókornak. …

Érdekel a cikk folytatása? »