Házasság

Pedig ma már tudjuk, hogy nincs egyszer s mindenkorra adott, változhatatlan emberi természet, s így nincs kizárólagosan megfelelő házasságforma sem. A legjobb megfelelés is viszonylagos, hiszen amit legjobbnak tekintenek, az koronként, társadalmi osztályonként, sőt egyénenként is változik. A házassági szokásokat, szabályokat a társadalmi viszonyok szülik, de ha már egyszer kialakultak, …

Eszmények és valóság A „polgári házasság” kifejezést kétféle értelemben szokták használni. Az egyik az anyakönyvvezető előtt megkötött, a polgári jog szerint érvényes házasságot jelent, szemben a templomi esküvő révén létrejött, csak egyházjogilag érvényes házassággal. A másik jelentés a házasságnak társadalmi tartalmára jellemző sajátosságait foglalja magába. Ez utóbbi értelemben foglalkozunk vele …

A reneszánsz nem hoz közvetlen és tömegméretű változást a nemek viszonyában, bár későbbi kihatásai jelentősek. Eleinte azonban inkább csak folytatja és felerősíti a lovagkor szerelmi kultuszát, kibővítve azt az újra felfedezett „pogány” (ógörög és latin) költészet erotikus elemeivel. Divatba jön a galantéria: a csiszolt modorú udvarlás (sőt a 17. században …

A kereszténység államvallássá válása egyszersmind a patriarchális monogámia elvének győzelmét jelentette: a házasság egy férfi és egy nő közötti, felbonthatatlan életközösség lett, amelyben a férfi az úr, akinek a feleség örök hűséggel és engedelmességgel tartozik. A férj ezzel szemben látogathatta a minden középkori városban megtalálható bordélyházakat, vagy ha elég gazdag …

A törzsi közösségek bomlása során ezekben a társadalmakban is kialakult a patriarchátus; a keleti népekhez képest azzal a különbséggel, hogy a legális többnejűség itt nem kapott szerepet. Az ágyasok és rabszolgák természetesen az ógörögöknél és rómaiaknál is megtalálhatók, de ezek sohasem emelkedhettek a feleség rangjára. (Ugyanígy a férfi rabszolgák sem …

A régi kínai jog szerint közrendű ember két nővért vehetett feleségül; egy főtiszt két nővért+egy sógornőjüket; egy nagyúrnak 9 felesége lehetett, az uralkodónak pedig 36. „Főfelesége” azonban mindenkinek csak egy volt, ő volt az „igazi” feleség. (Vannak, akik a régi kínaiakat ezért monogámnak tartják.) A párválasztás egyik fő szabálya az …

Az ősközösségi társadalomban a nő- mint láttuk – többé-kevésbé egyenrangú társa volt a férfinak. Bár a férfi erősebb volt, s ez rányomta bélyegét a kapcsolatra, helyenként mégis előfordult, hogy a nő akarata volt a döntő. Az ős nőuralom (matriarchátus) legendája nem igazolódott ugyan, de annyi bizonyos, hogy patriarchátusról sem beszélhetünk …

A csoportházassággal többé-kevésbé együttjár az ún. anyajogú társadalmi berendezkedés. Ennek egyik fő jellemzője, hogy a gyermekeket származás szempontjából csak az anyai ágon tartják nyilván (hisz az apa személye egy csoportházasságban nehezen állapítható meg). A gyermekek tehát az anyához tartoznak, ami önmagában is bizonyos tekintélyt biztosít a nőnek. De ezen a …

A legutóbbi évszázadokban közel kétszáz olyan népet, társadalmat írtak le részletesen, amely a 10-15 ezer évvel ezelőtti szinten állt. Ezek a népek még a növénytermelést és állattenyésztést sem ismerték; napi élelmüket vadászattal, halászattal és vadgyümölcsök, gyökerek stb. gyűjtögetésével biztosították. Az ilyen társadalmakat ősközösségi jellegűnek nevezzük, mivel a magántulajdont nem ismerték, …

Mikor a párok arra a döntésre jutnak, hogy összekötik az életüket és összeházasodnak, hát bizony egy életre tervezik. Majd jönnek a hétköznapok és egyre több problémával találják szembe magukat az addig rózsaszín köd kezd felszállni és a közös élet más megvilágításba kerül. Kiderül, hogy a másik fél mégsem tökéletes, ő …