Kezdőlap / Társadalom / Történelem (page 10)

Történelem

Rózsa Sándor

Talán a XIX. század egyik leghíresebb, Alföldi betyárja volt Rózsa Sándor. A betyárok a 18–19. századi bujdosó rablói voltak, és nem csak Magyarországon, de világszerte jelen voltak. A köztudatban és a sajtókban az 1830-as évekig szerepük egyértelműen negatív, ekkortól kezdve azonban sokan népi hősökké váltak. 1813. július 16-án született Szeged- …

Érdekel a cikk folytatása? »

Julius Caesar

Gaius Julius Caesar (Kr. e. 100-44) római hadvezér és államférfi arisztokrata családban született. Már ifjan a néppárti oldalon találni, 84-ben Cinna leányát, Corneliát vette feleségül. Sulla diktatúrája idején (Kr. e. 82-79) Caesar élete is veszélybe került, elhagyta Rómát. Visszatérve, Kr. e. 73-ban kezdte meg politikai pályafutását, előbb ponzifex és tribunos, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Arkhimédesz

Arkhimédesz görög fizikus és matematikus Kr. e. 287 körül született Szürakuszaiban egy Pheidiasz nevű csillagász fiaként. Alexandriában tanult matematikát, majd szülővárosába visszatérve fizikai alaptörvények és matematikai képletek kidolgozásával foglalkozott. Jelentős tudományos munkásságot fejtett ki. Neki köszönhető a kör kerülete és átmérője hányadosának, a „pí” értékének kiszámítása, a szögek összeadásának és …

Érdekel a cikk folytatása? »

Akhilleusz

Akhilleusz, a trójai háborúban az akhájok (görögök) legnagyobb hőse volt, anyja Thetisz tenger istennő, apja Péleusz phthiai király. Anyja a születése után az alvilági Sztüx folyó vizébe mártotta, és ezzel egész testét (a sarkát kivéve, ahol tartotta) láthatatlan páncéllal borította. Ifjúként az egyik nevelője Kheirón kentaur volt. Kiváló, gyors, erős …

Érdekel a cikk folytatása? »

Agamemnón

Agamemnón, Mükéné királya és a trójai háborúban a görög hadak fővezére. Homérosz és az ókori szerzők szerint fennkölt, büszke a harcban bátor, ugyan akkor öntelt, önző, nehéz helyzetekben határozatlan és tekintélyét kicsinyesen féltő ember. Trónra kerülését követő néhány év múlva már egyike a leghatalmasabb, leggazdagabb akháj (görög) fejedelmeknek, királyi székhelyét …

Érdekel a cikk folytatása? »

Piramisok Latin-Amerikában

Annak ellenére, hogy az egyiptomi gizai piramisok iránti érdeklődés egyre növekszik, valójában az amerikai kontinensen több piramist találhatunk, mint a világ többi részén együttvéve. Az olmékok, maják és aztékok mind piramisokat építettek isteneik számára és uralkodóik sírhelyéül. Sok városállamukban a piramis a mindennapi élet középpontjában állt, itt végezték szertartásaikat, az …

Érdekel a cikk folytatása? »

A legelső autó

Napjainkban nagyon nehéz lenne elképzelnünk a világot autók nélkül. Pedig mielőtt az autót feltalálták is volt élet, ugyanúgy tudtak közlekedni az emberek, habár nem olyan gyorsan és kényelmesen, de megoldották. Az autó feltalálása azonban nemcsak minket, embereket, de a környezetünket is megváltoztatta. Az autó megjelenése előtt az ember a saját …

Érdekel a cikk folytatása? »

A maja civilizáció rejtélyes eltűnése

A VIII. és IX.század vége között valamilyen, egyelőre ismeretlen esemény alapjaiban rázta meg a maja civilizációt. A klasszikus kori városok délen egymás után elnéptelenedtek, és i.sz. 900-ra a civilizáció azon a területen összeomlott. Ennek oka egyelőre ismeretlen, bár a tudósok felállítottak néhány elméletet. Vannak, akik szerint a IX.századra a maják …

Érdekel a cikk folytatása? »