Kezdőlap / Tag Archives: csata

Tag Archives: csata

Harc az ókorban

A kőkorszakban a törzsek közti csatározás csupán rituális jellegű konfliktusrendezés volt. Az ókori letelepedett életforma azonban magával hozta a gazdaságilag értékes területekért való küzdelmet és más államok javainak elbirtoklását. A városias életforma kialakulásával szükség volt hadseregre, mely úgy tudta minél hatékonyabban ellátni feladatát, ha megfelelően felszerelt volt. A Kr. e. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Nagy Sándor

Nagy Sándor (III. Alexandros, Kr. e. 356-323), mekedon király, az ókor egyik legnagyobb hadvezére Kr. e. 356 július 20-án született II. Philipposz makedán király fiaként. 16 éves korában már kiváló harcos ként tűnt ki, s apja Makedónia régensévé nevezte ki. Igen művelt volt, Arisztotelész nevelte. Kr. e. 338-ban, 18 éves …

Érdekel a cikk folytatása? »

A lőfegyvereket elvető japánok busidója

Az 1543-ban, a Tanegashima szigetére sodródott portugálok közvetítésével került először puska Japánba. Ez jelentős változást idézett elő a Hadakozó Fejedelemségek korának harcászatában. A íj szerepét – melynek technikájában eddig egymással versengtek a busik – most átvette a hasonlóan lőfegyverként működő puska. A japánok az eredetileg is praktikus, európaiaktól átvett puskát …

Érdekel a cikk folytatása? »

A lovas íjászat gyakorlása

Az akkori harcok lovas csatákban zajlottak, ami azt jelentette, hogy lóról kellett nyilazniuk. A mai kjúdótól eltérően, nem álló helyzetben feszítették meg az íjat, ezért különleges technikára volt szükség, hogy a ló irányítása közben is tudjanak lőni. Ennek érdekében a korabeli husik sajátos gyakorlást folytattak a lovas íjászat képességének fejlesztésére, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az „atlanti csata”

Casablancai konferencia Az 1943 januárjában a casablancai konferencián Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság elnöke megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el. Május 1-jén a Szovjetunió is csatlakozott ehhez az egyezményhez. A Tengeri összeköttetés 1943 első felében …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Sztálingrádi csata

A német támadás 1942 augusztus elején elérte Sztálingrád (a mai Volgográd, a régi Caricin) előterét. A város stratégiai jelentősége igen nagy volt, mert ez volt a Moszkva-vidék, a Donyec-medence és a Kaukázus közlekedési csomópontja, valamint az ország egyik legnagyobb ipari városa. Szeptember végére a Wehrmacht már elfoglalta a város déli …

Érdekel a cikk folytatása? »

A moszkvai csata

A német vezetést is váratlanul érte, hogy bármennyi hadianyagot veszített is a szovjet hadsereg, mindig tetemes mennyiségű utánpótlást kapott. Bekerített részei általában nem adták meg magukat. Bár a katlancsatákban a németek tömérdek foglyot ejtettek, állandóan új erőkkel találták szemben magukat. Ismeretlen volt a német hadvezetés számára a T-34-es korszerű közepes …

Érdekel a cikk folytatása? »

Olaszország hadbalépése és a Háromhatalmi Egyezmény

A háború kirobbanásakor Olaszország nem hadviselőnek nyilvánította magát. A gyors német sikerek és Franciaország várható összeomlása láttán azonban hirtelen fontossá vált számára a hadbalépés. Olaszország 1940. június 11-én megtámadta a már vereség szélén álló Franciaországot. „Csak néhány ezer halottra van szükségem, hogy leülhessek a hadviselő felek között a béketárgyalások asztalához.” …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kasztos társadalom

A felfelé irányuló áramlás, vagyis a szülőkénél magasabb rétegbe való emelkedés lehetősége nagyon korlátozott maradt. Az érettségi bizonyítvány és az egyetemi diploma megszerzése – ami belépőjegy lehetett az úri világba – a kétkezi dolgozók gyermekei számára igen nehéz volt. Legfeljebb a négyosztályos polgári iskolát vagy valamilyen szakiskolát végezhették el, ami …

Érdekel a cikk folytatása? »

Alacsony életszínvonal

Élelmiszerekre a munkásháztartások kiadásainak több mint 50%-át költötték. Ez az arány önmagában is a szűkös életvitel egyik mutatója. Ha egy családban több kereső volt, a fogyasztás színvonala akkor is alacsony maradt. Különösen kevés hús, tojás, tejtermék került a munkások asztalára, viszont sok lisztes, alacsony fehérje- és vitamintartalmú, de az éhséget …

Érdekel a cikk folytatása? »