A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) kormányai igyekeztek megváltoztatni a soknemzetiségű délvidéki régiók (Bánát, Bácska, Dél-Baranya, Drávaszög stb.) etnikai arculatát: a magyar iskoláknak közel felét rögtön az első évben bezárták (a Mura-vidéken pl. a két világháború közt egyetlen magyar iskola sem működött), illetve szerb-horvát tannyelvűvé változtatták. A szabadkai, zombori, újvidéki, zentai …
Érdekel a cikk folytatása? »
1933 júniusában – elsőként az európai kormányfők közül – Gömbös Berlinbe utazott. Gömbös, aki a belső berendezkedést illetően az olasz Német-olasz rendszert tekintette mintának, külpolitikailag pedig a Mussolinivel való együttműködést ítélte elsőrendűnek, az új hatalmi helyzetben Magyarország számára különleges nemzetközi szerep kiépítését tűzte ki célul. Azt tervezte, hogy közvetítőként működhet …
Érdekel a cikk folytatása? »
A kormány kezdeményezte „a törvényes érdekképviseleti rendszer” országos kiépítését, vagyis olyan kamarák felállítását, amelyek a munkáltatókat és a munkavállalókat egyetlen közös szervezetbe tömörítették volna. Gömbös Gyula miniszterelnök fő célja a szakszervezetek „feleslegessé tétele”, és ezen keresztül az MSZDP-nek mint politikai tényezőnek a megszüntetése volt. A kamarák egyszersmind a tőkések állami …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az 1930-as évek közepétől alakult ki a társadalom felső és középső szintjeinek új politikai elrendeződése. Ennek sajátos vonása volt, hogy hiányzott a nyugat-európai értelemben vett kormányképes polgári baloldal. A fasizmus térhódításával szembenálló erők ugyanis Bethlen István és Chorin Ferenc nagyiparos csoportja körül gyülekeztek. A konzervatív arisztokraták és nagytőkések által vezetett …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin