Még javában tartott a háború, amikor 1943 októberében az antifasiszta koalíció nagyhatalmai nyilatkozatban tudatták elhatározásukat: nem hagyják megtorlatlanul a nácik mindinkább ismertté váló, a háborúk történetében példátlan bűneit. 1945 őszén Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió létrehozták a Nemzetközi Katonai Törvényszéket. A bíróság a hitleri állam és haderő …
Érdekel a cikk folytatása? »
Bár az egyes országokban különböző uralmi formákat építettek ki, az alapvető cél mindenütt azonos volt, az erőforrások és az emberanyag maximális kizsákmányolása a német hadigazdaság szolgálatában. Ezekből az országokból a szó legszorosabb értelmében mindent kipréseltek, mit sem törődve népeik sorsával. Sok helyen éhínség uralkodott. 1944-ben hétmillió rabszolgamunkás robotolt a Birodalomban. …
Érdekel a cikk folytatása? »
A „végső megoldás” megvalósításában részt vett a német államapparátus és a nemzetiszocialista párt. A zsidóság kiirtásának gyakorlati kivitelezése a Hitlernek személyesen elkötelezett fegyveres pártalakulat, az SS feladata volt. Az SS jelszava, „Becsületem a hűség!” – azt jelentette, hogy nincs olyan vezéri parancs, amelynek teljesítését akárcsak fontolóra is vennék; bármit vakon …
Érdekel a cikk folytatása? »
„1943 februárjában… 4 krematórium volt üzemben. A krematóriumok három részből álltak: a) égetőkemencék, b) fürdőcsarnokok, c) gázkamrák. A kemencék központjában egy magas kémény emelkedett, körülötte 9 db 4 nyílású kemence épült. Minden nyílásban három normál holttest fért el, ezek kb. másfél óra alatt égtek el. A kemencék kapacitása naponta 2000 …
Érdekel a cikk folytatása? »
A németek terrorral akarták elfojtani az ellenállást. Általánosan elterjedt a túszok szedésének és kivégzésének gyakorlata. Sűrűn megtörtént, hogy a németek teljesen elpusztították lakosaikkal együtt azokat a helységeket, amelyek, akár ártatlanul is, az ellenállás támogatásának gyanújába keveredtek. Ez történt a csehszlovákiai Lidicével, az olaszországi Boves-szel, a franciaországi Oradour-ral és szovjet falvak …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az 1930-as népszámlálás adataiból: A zsidóság rendkívül nagyfokú polgárosultságára utal, hogy míg az ország lakosságának 67%-a még falvakban élt, a zsidóság már zömében városlakó volt. Budapesten és a 10 törvényhatósági városban, ahol az ország lakosságának 20%-a élt, lakott a zsidóság 56%-a. Míg a zsidók az ország lakosságának 5,1%-át tették ki, …
Érdekel a cikk folytatása? »
Az ún. zsidókérdésben a hazai polgári átalakulás torzulásai, fejlődési rendellenességei jutottak kifejezésre. Az úri Magyarország a formális jogi emancipáció után sem tette lehetővé a zsidóság számára a közhivatalokban és a hadsereg tisztikarában való elhelyezkedést. Ezzel szemben nyitva állt előttük a kereskedelmi, ipari, előzmények értelmiségi pályákon való érvényesülés lehetősége. Ezért a …
Érdekel a cikk folytatása? »
LifePress Életmód magazin