LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A Líceum 1765 és 1785 között épült. Az épület alaprajza szabályos négyszög alakú, az oldalának a hossza 85 m, magassága 21 m. A homlokzatok közül az északi, a keleti és a déli díszítése késő barokk és rokokó, a nyugatié viszont copf stílusú. Ennek az oka az, hogy az építés terveit Gerl József készítette és ez alapján kezdődött a kivitelezés, azonban idő közben Gerl József kegyvesztett lett és a munkákat már Fellner Jakab irányításával fejezték be. Eredetileg egyetemet terveztek az épületbe, azonban Mária Terézia Ratio Educationis-a nem engedte, mert eszerint az országban csak egy egyetem létezhet, a budai. Egyetem itt így nem lett, de különböző iskolák működtek az épületben: teológia, jogakadémia, tanárképző.
Az épület kapuján belépve az ovális kapucsarnokba jutunk, tovább haladva pedig a kétkarú lépcsőházba. Az első emeleten található a díszterem, amelynek mennyezeti freskóját Franz Sigrist bécsi festő készítette. A freskón az egyetem négy tanszakát látjuk: a teológiát, a jogtudományt, a bölcsészetet és az orvosi kart. Az oldalfalakra oszlopokat, pilléreket festett a művész, ez az úgynevezett látszat-architektúra. Ehhez a festéshez a festő a szürke szín különböző árnyalatait használta, ezt a technikát Grisaille-festésnek nevezzük.
Az épület déli szárnyában találjuk a könyvtártermet. A könyvállványok copf stílusban készültek tölgyfából, Lotter Tamás egri asztalos által. A mennyezetfreskón a tridenti zsinat látható. A mennyezetfreskó 132 alakját Kracker János Lukács készítette, míg a látszat-architektúrát veje, Zach József.
A könyvtár 1793-ban nyílt meg, akkor tartalma 20000 kötet volt, azóta azonban folyamatosan fejlesztik. Több ritkaságot őriznek itt, például itt található Mikes Kelemen törökországi leveleskönyvének eredeti kézirata.
A Líceum legfelső részén, a csillagvizsgáló toronyban működik egy különlegesség: a camera obscura, és a hatodik emeleten a Hell Miksa által kitűzött délvonal található.
