Kezdőlap / Állatok / Hüllők / Éleshátúgyíkok

Éleshátúgyíkok

Fekete éleshátúgyík Algyroides nigropunctatus
Jegyei: karcsú, magas homlokú gyík, hátán nagy, ormós pikkelyekkel és hosszú farokkal.
A hát fahéj- vagy sötétbarna, fekete pettyek nélkül. A hímek torka és nyaka mélykék, narancsvörös hasuk közepén gyakran sárga folt látható. A nőstények kisebbek, hasuk sárgászöld vagy fakó narancsszínű. A teljes hossz 180-210 mm. Elterjedése: az Észak-Olaszországtól Gö-rögország nyugati részéig terjedő tenger-part és a Jón-szigetek.
Életmódja: a hím kis revírt tart. A nőstény évente kétszer 2-3 tojást rak. Tápláléka: rovarok, pókok, férgek, ászkák.

Görög éleshátúgyík Algyroides moreoticus
Jegyei: kis termetű gyík, felső oldalán nagy, ormós pikkelyekkel és hosszú farokkal. A hát közepe egyszínű vörhenyes- vagy sötétbarna, a hímeknél oldalt sárga csík szegélyezi;
oldaluk sárgászöld alapon sötéttel márványozott, mellső lábukon fehér pontok lát-hatók. A nőstények hátoldala általában egyöntetű barna. A has mindkét nemnél fehéres vagy fakózöld. A testhossz 135 mm. Elterjedése: Peloponnészoszi-félsziget, három jón-tengeri sziget. Élőhelye: száraz, kopár, sziklás területek, buja növényzetű vízközeli biotópok. Tápláléka: apró rovarok, pókok, férgek.

Tirrén éleshátúgyík Algyroides fitzingeri
Jegyei: igen kicsi, karcsú gyík, feje lapos, farka hosszú és erős. Háta egyszínű szürkés vagy vagy sötétbarna, gyakran feketés.
Hasa narancsos, sárgás, kékes vagy szürke. Torka fehér vagy szürke, gyakran foltos. Teljes hossza 120-130 mm. Elterjedése: Korzika és Szardínia. Élőhelye: leginkább vízközeli, ritkásan benőtt helyeken, a sziklák és hordalékkövek közt él.
Életmódja: zömmel a délelőtti és a délutáni órákban eleven, az erős napsütésnek kitett területeket kerüli. Tápláléka: rovarok, pókok, férgek.

Spanyol éleshátúgyík Algyroides marchi
Jegyei: kistermetű gyík, karcsú teste csak mérsékelten lapos, hátán nagy, enyhén ormós, oldalán apró, szemölcsös pikkelyek vannak. Háta vörhenyes-vagy olajbarna, oldala feketés. Hasa sárga, a hí m torkának színe a fehérestől a kékesszürkéig, a nőstényé a fehérestől a halványsárgáig terjedhet. Előbbi tarkópikkelyei lehetnek ormósak, a nőstényéi viszont szinte teljesen simák. A teljes hossz 140-150 mm. Élőhelye: sokszor vízközeli, buja gazosokban találni, ahol viszonylag magas a páratartalom, főként 1000 és 1500 m között.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Kecskebéka fejlődési rendellenességek

A kecskebékáknál felfedeztek fejlődési rendellenességeket, amelyek miatt már környezeti mérgezés hatására is gyanakodtak, onnan adódnak, …

Leave a Reply