Kezdőlap / Utazás és szabadidő / Kirándulás / Erdőhorváti – olcsó, ámde felejthetetlen kirándulóhely

Erdőhorváti – olcsó, ámde felejthetetlen kirándulóhely

Nem mindenki teheti meg azt, hogy külföldre menjen nyaralni, sőt, olykor még arra se nagyon telik, hogy kis hazánk berkein belül kapcsolódjunk ki.
Ám mégis vannak olyan nyaralóhelyek, ahol bárki számára elérhető áron feltöltődhetünk, s mind emellett felejthetetlen élményekkel gazdagodhatunk.
Borsod-Abaúj-Zemplént nem kell bemutatni senkinek, Tokaj, valamint a környező települések igen népszerűek mind a magyar, mind a külföldi turisták számára.
Van egy község, Erdőhorváti néven, ahol csodálatos hegyek, kis patakok, turista ösvények, valamint leírhatatlan tájak várják a természet kedvelőit.
A szállást illetően is igen színes lehetőségek tárháza várja az érdeklődőket.
Található itt kényelmes panzió, átlagban 2-3000 Ft/fő/éjszaka áron (felnőttek számára), olcsó, ámde igényes, tiszta, és takaros vendégház és kemping.
A vadregényes tájak szinte csalogatják az ember, a sátorozási lehetőségek kiválóak, a vadkempingezők számára eme párszázas lélekszámú kis község maga a Paradicsom.

Gyűjthetünk különféle gyógynövényeket, vagy faleveleket, sétálhatunk a csodás és szinte érintetlen erdőkben, barangolhatunk a hegyek közt, vagy épp bográcsozhatunk a kedvesen csordogáló kis patak sarkán.
Horgászok számára szintén ajánlatos felkeresni ezt a kedves kis városkát.

Természetesen akadnak építészeti látnivalók is, mint például:
Az országos hírnevű pincesor, muzeálisnak minősül régi lakóházak, az 1787-ben épült Római Katolikus templom, az 1789-ben épült Református templom, és még sorolhatnám.
A pincefalakon különleges a térségre jellemző penész alakult ki ami fontos szerepet tölt be a zamatos bor kialakulásában. Borbarátok számára ideális, és kötelező program!
A túrázók az első nap fáradtabbak a jó levegő miatt, de másnap frissen madárcsicsergésre ébrednek.
A lovaglást kedvelők számára pedig lovaglási lehetőség a Forrás tanyán, ahol gyermekek és felnőttek egyaránt megtalálják segítő társukat a természet bebarangolásához. Egyedülálló módon lovak bértartását is vállalják!
A község érdekessége, hogy különleges ásványokat tartalmaz:
Achát:(SIO2)
Kalcedon: (SIO2)
Jáspis, Opál, Hematit, Mangán- oxid, Pirit, Zöldes szeladonit.
Ezért az ásványgyűjtők kedvelt területe.

Akár gyalog is több tiszta vizű forrást felkereshetnek, közben megcsodálhatják az erdő állatait.
Erdőhorvátiban három patak fut össze és a patakban pisztrángok élnek, ami csak a legtisztább vizekre jellemző.

Külön programot jelent a környező várromok meglátogatása, amire érdemes egy-egy napot rászánni. Derűs időben látható Komlóska irányában a Puszta vár romja, ami egykor a Rákóczi család tulajdonában állt.
Nem messze található a Regéci vár romja, a vár teljes feltárására még nem került sor. Itt várfalakat és pincemaradványokat találnak.
Érdemes ellátogatni a történelmi nevezetességeiről híres Sárospatakra is. A Sárospataki várba a belépő ingyenes. Itt Múzeum és kiállítások találhatóak. Híres még a város könyvtára és fürdõje is.

Erdőhorváti rövid története:

Erdőhorváti Magyarország északkeleti részén Borsod – Abaúj – Zemplén megyében a Zemplén hegység alján helyezkedik el. Azon felül is a sátoraljaújhelyi járás egyik kis faluja. Hegyes vidék. A Bodrog folyó jobb oldalán van. Hozzá legközelebb eső város a történelmi nevezettségeiről is híres Sárospatak. Közvetlen településszomszédja Tolcsva, Komlósak és Háromhuta.

Története az alábbiakban foglalható össze:
Már a XIV. században is szerepel 1353 – ban állítólag Pálos kolostort építettek a községben, erről a kolostorról emlékezik meg 1814 – be egy egyházi felügyelői láthatóak voltak. A terület első biztosai a Pálosok lehettek. 1398 – ban a község neve Horváti alakban fordul elő. Nevét az akkortájt itt birtokos családról kaphatta. Középkori történetét nagy homály fedi. Csak akkortól ismertebb, hogy 1647 – be Lórántffy Zsuzsanna megszerezte és a Rákóczi birtokhoz csatolta. A Rákóczi – féle szabadságharc bukása után Horváti a Traubon, majd Bretzeinwkeim család tulajdona lett, de tőlük nem a Windischgraetz család hanem a Benst, majd a Waldbott család tulajdona lett. Egyhangú története volt amire elzártsága nyomta rá a bélyeget. Mára XV. századtól Melegmál, Agáros, Szúnyog, Kalap és Véghegy nevű határrészein jó borokat termelt. A Horváti bor keresett volt, mert állandó volt a színe, nem tört meg akármién hosszú szállítás alatt sem. Szőlő művelésein kívül fő kereseti forrása volt az erdő. 1851 – ben 1344 lakost tartottak nyilván, 1912 – ben 273 házban 1311 lakosa volt. Itt is óriási pusztításokat végzett a filoxéra. 1923 – ban a község mélyebben fekvő részein árvíz pusztított, a rá következő háború pedig harminc áldozatot követelt a kis községtől. A község csak 1884 – óta tartozik Zemplénhez. Óhuta és Középhuta nevű dűlői a hajdani üveghutáinak emlékét őrzi. Történetét tekintve más monda is ismert. Eszerint valamikor ezt a községet Háromlábúnak hívták még a tatárjárás lőtt, mert három hegy tövében három völgyben feküdt. Mikor a tatárok elpusztították a községe és IV. Béla itt járt összeszedte a megmaradt magyarokat, akkor azt mondta: ne legyetek széjjel össze tartsatok! Gyertek le a völgybe, ezt a tölgyest vágjátok ki! Ebből lett Erdőhorváti neve: Az erdőt hord ki, és vágd ki! Sajgó Tamás és Váraljai Ferenc a falu öregjei a ma is használatos hegyek nevéről ismernek mondát.
Így például:
Fekete hegy : A Fekete hegy várfalai arra emlékeztetnek, hogy ott egy ősi vár volt, amikor a magyarok bejöttek. De a vár praktikával lett bevéve valamelyik Árpád – vezér elvette ennek a vár kapitányának a lányát és így meghódoltak.

Látogasson el Erdőhorvátiba, és tapasztalja meg, milyen egy ízig-vérig magyar vadregényes kisváros!

Ezt mindenképpen olvasd el!

Miként vált a Lillafüredi kisvasút Miskolc egyik turisztikai látványosságává

1924 májusában korlátoltan, de megindult a személyforgalom szállítása a Lillafüredi kisvasút által. Ennek a fellendülését ...

Hozzászólás