LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A népességnek mintegy 3 százaléka – ami elég tetemes rész! – olyan alacsony teljesítményt nyújt az intelligenciavizsgálatokban, hogy értelmi fogyatékosnak tekinthető. A 70-es intelligenciahányados (vagy intelligenciaquotiens, röviden: IQ) a vízválasztó. Ha a gyermek intelligenciahányadosa ez alatt van (bár még a felső hatvanas szférában), akkor valószínűleg mutat bizonyos előrehaladást az iskolában, de ismétlődő bukásokkal, miután az átlagtempót követni nem tudja. Megtanulhat olvasni, de nem valószínű, hogy valaha is eleget fog olvasni ahhoz, hogy egy könyvet befejezzen, és az iskola elvégzése után visszaeshet szinte az analfabetizmusig, csak annyit tartva meg, hogy alá tudja írni a nevét s néhány szót képes elolvasni. (60-70 közötti IQ mellett a személy feltehetően alkalmas még dolgai önálló vitelére. Nagyon sok olyan ember van, akiknek – talán gyermekkori tapasztalataik korlátozottsága miatt – alacsony az intelligenciahányodosuk, gyakorlati dolgokban mégis jobban teljesítenek, mint az teszteredményeik alapján várható lenne. Nem „zsenik”, de jól megvannak.)
A még alacsonyabb, 60 alatti IQ-jú gyermekek normál iskolában többnyire képtelenek előrehaladni, és az ennél is alacsonyabb szinten állók még önállóan felöltözni sem képesek, és minden szempontból gondozásra szorulnak.
Az értelmi retardáció (elmaradás) okai nagyon változatosak. Az egyik gyakori ok az ún. szülési károsodás. Ebbe minden olyan agykárosodást beleértünk, amely a szülés alatt vagy akörül lép fel. Az agy idegsejtjei (neuronjai) sajnos nem regenerálódnak, s nagyon érzékenyek. Ha a szülés alatt az agy oxigénellátása néhány másodpercnél hosszabb időre megszűnik, akkor az agysejtek egy része elhal, s ezek sehogyan sem pótolhatók. Ezt többnyire a köldökzsinórra gyakorolt, szülőcsatornán belüli nyomás okozza; ekkor a gyermek még nem volt képes önállóan lélegezni. A később megnyilvánuló retardáció az agykárosodás mértékétől és pontos helyétől függ.
