Kezdőlap / Tudomány / Guericke második légszivattyúja (1663)

Guericke második légszivattyúja (1663)

Guericke szellemi tevékenységét csak akkor értékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük, hogy akkoriban az emberek számára a levegő létezése teljesen újszerű és meglepő gondolat volt !
A megerősödő polgárság már nem érhette be a pusztán gondolati elmélkedéssel, a megmerevedett szobatudomány
spekulációival. A szó legszorosabb értelmében meg akarták érteni a világot, szilárd, bizonyítható ismeretekre volt szükségük, amelyeket gazdaságilag hasznosítani lehet.
És valóban – a gázok és a légüres tér Guericke által kidolgozott fizikájával már lehetett valamit kezdeni! Itt bukkanunk az
időjárás-előrejelzés csírájára, egész iparágak – mint például a gőzgépépítés – gyökereire. Guericke munkásságával azt is
elősegítette, hogy a kémia a XVIII. század második felében megszabaduljon az alkimisták előítéleteitől.
Abban az igyekezetében, hogy megismerhesse, milyen erő köti a Holdat, a Földet és a bolygókat a Naphoz, Guericke még a dörzsölési elektromossággal is foglalkozott, s eközben fölfedezte, hogy a töltött részecskék taszítják egymást. Elektromos kísérleteihez forgatható kéngömböt készített, és kezét használta dörzsfelületként.
Robert Boyle (1627-1691) angol kémikus és fizikus tökéletesítette Guericke levegőszivattyúját, és ezekkel hasonló
vákuumkísérleteket végzett. Boyle és más kutatók – köztük Edmé Mariotte (1620-1684) – bebizonyították, hogy a légüres térben a szívócső nem működik, a mágnestű zavartalanul észak felé mutat, a tűz kialszik, az élőlények megfulladnak. Boyle, majd 17 évvel később Mariotte felfedezték a róluk elnevezett törvényt, amely szerint az ideális gázok nyomásának és térfogatának a szorzata állandó hőmérséklet mellett változatlan marad.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

A kullancsról

A kullancsnak szerte a világon közel 800 faját ismerjük. Kis hazánkban eddig 42 féle fordult …

Leave a Reply