LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Chioglossa lusitanica
Jegyei: igen fürge szalamandra, hosszan elnyúló, oldalt bordázott törzzsel és kecses lábakkal; bőre sima. csillogó, szemei kidüllednek. Háta barnás vagy feketés, többnyire két szembetűnő, arany-barna vagy rézvörös hosszanti csíkkal, amelyek a feltűnően hosszú farkon egyesülnek. Hasi oldala barnás. A hím farka keskenyebb, párzási időben felkarjának belső oldalán nászredő látható. Teljes testhossza alig több, mint 150 milliméter.
Az Ibériai szalamandra igen egzotikus hüllő faj.
Elterjedése: az Ibériai-félsziget észak-nyugati része.
Élőhelye: a hűs folyóvizekhez kötődik, a nagy esésű, buja növényzettel kísért patakpartokat kedveli. Időszakos vízfolyásoknál is előfordul. A hegyekben nem nagyon hatol 1000 méter fölé. Életmódja: a kifejlett példányok nappal kidőlt fák, kövek stb. alatt rejtőznek, többnyire árnyas helyeken, a víz közvetlen közelében. A nyáron kiszáradó patakoknál nyári pihenőt tart. Összefüggő téli álmot ellenben, úgy tűnik, nem alszik. Mozgása gyíkszerűen fürge, és a farkát is képes ledobni. A szárazon vagy a sekély vízben történő párzás után a nőstény október-novemberben rakja le a petéket valamely tiszta, csendes vízbe. A kifejlett állatokkal szemben, amelyek sötétben járnak, a vízben töltött lárvakor idején a fiatal ibériai szalamandrák nappal aktívak. Tápláléka: elsősorban repülő rovarok, bogarak és kisebb pókok. amelyekre hosszú nyelvét kilövellve mint a kaméleon úgy vadászik áldozataira. Férgeket, hernyókat és kisebb meztelen csigákat is eszik.
