LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A török uralom után szomorú képet mutatott Pest-Buda közegészségügyi helyzete. Az ostrom következtében a város romba dőlt. Az utcák szemétlerakodó helyek voltak, ahova az udvarokból a szennyes víz is kifolyt. A városi tanács 1692-ben rendeletet adott ki, melyben megtiltotta a szemét kihordását az utcára. Ennek ellenére a szemetet a Hatvani-kapu előtt hányták halomba, és innen csak mintegy negyven év múlva távolították el a tanács szigorú parancsára. A romokból felépített házak kerttel, udvarral épültek. A lakosság az ipari foglalkozás mellett földműveléssel, szőlőtermeléssel, állattartással foglalkozott. Az adatok szerint Buda visszafoglalása után húsz évvel Pesten 203 ló, 707 szarvasmarha és 824 juh után fizettek adót. A sok szenny, piszok kedvezett a járványok kialakulásának. A rettegett nagy ellenség, a pestis a járványos esztendőkben megtizedelte a lakosságot. A tanács védekezés ként árokkal vette körül a várost, s csak négy helyen engedélyezte a bejárást. Járvány idején pedig bezárta a bejáratokat. A pestis ellen védekezni nem tudtak. A fekete halált Isten büntetésének tekintették. Az emberek rettegésükben bűnbánatot tartottak, vezekeltek, és bűneik engeszteléseként fogadalmi emlékeket emeltek. Ezeknek egy része elpusztult ugyan, más része azonban ma is látható a főváros utcáin, terein. 1691 és 1773 között többször dühöngött a fekete halál Budán. A lakosság a Boldogasszony oltára előtt (Mátyás-templom) fogadalmat tett, hogy nyilvános téren szobrot emel a Szentháromság tiszteletére.
