LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A bebalzsamozott és gondosan betakargatott holttestet múmiának hívják. Ezeket a holttesteket azért balzsamozták be, hogy ne porladjanak szét. Az ókori egyiptomiak azért balzsamozták és óvták a holttesteket, mert hittek a túlvilági életben és úgy képzeltek, hogy az ember a halála után föltámad és tovább fog élni egy nem földi világban. De továbbélni a föltámadás után csak akkor tud, ha lelkének hüvelye, azaz a teste ép marad. Ezért fordítottak olyan nagy gondot az egyiptomiak a holttestek megőrzésére.
Először a holttest a belső részeitől fosztották meg, majd a halottat különleges illatos olajokba áztatták, majd szurokba mártott és másképpen tartósított vásznakba csavarták, addig amíg ki nem alakultak a test körvonalai. Mikor ezzel elkészültek utána fektették a testet a koporsóba.
A holttestek balzsamozása nagyon bonyolult eljárás. Ezt az eljárást a papok és a kuruzslók végezték, akik kiválóan értettek ahhoz, hogy a halottak testét megóvják a romlástól. Ebben segített nekik még a száraz, forró sivatagi éghajlat is.
Az előkerült múmiák közül csodálatos módon épségben maradtak ránk.
Az ókori egyiptomi vallás szerint a lélek a halál után is eleven marad, mindaddig amíg a teste ép, és föltámadáskor majd újra egyesül vele. Amíg a föltámadás meg nem történik a lélek a sírban tovább éli a megszokott életét, enni, inni akar. Ezért a sírkamrákat mindig bőségesen ellátták étellel, itallal. Ezenkívül a sírkamrába kerültek a halott ember ruhái, fegyverei, ékszerei vagyis mindenféle olyan holmi amit a földi életben használt. Ez arra a célra szolgált, hogy a halott a föltámadáskor fel tudjon öltözni. Ezekhez a dolgokhoz pedig hely kellett, és minél előkelőbb volt a sír gazdája, annál nagyobb helyre volt szüksége.
A gazdag egyiptomi, mivel szeretet jól élni még az életben biztosította magának az örök életét. Ezért még idejében gondoskodott megfelelő sírról. Így keletkeztek a piramisok.
