Kezdőlap / Társadalom / Történelem / Panzer I könnyű harckocsi

Panzer I könnyű harckocsi

A németek a második világháború előtt is teszteltek és építettek harckocsi variánsokat, bár ezek akkoriban nem voltak engedélyezve a Versailles békeszerződés miatt, de a németek ennek ellenére titokban terveztek harckocsikat. Elsőnek kifejlesztették a Panzerkampfwagen I Asuf A variánst, ami igazán úttörő volt akkoriban a tankok világában. Kezdetben úgynevezett mezőgazdasági fejlesztés alatt igényeltek pénzt a harckocsik kifejlesztésére. A Panzer I-es tervezését és építését a Krupp vállalat kezdte el, ami 1933-ra már kész és tesztre váró harckocsit mutatott be a Német vezetőség számára. A teszteken megmutatkoztak a harckocsi előnyei és hátrányai is. Bár sok vitát váltott, ki de végül 1935-ben elkezdődött a sorozatgyártása, ami egyúttal a B változat tervezését is előidézte, így már a javított változatok is folyamatosan gurultak ki a gyárakból. A tank 5,3 tonnát nyomott, amit 13.6 milliméteres páncéllemezek védtek a golyóktól, bár ez a védelem éppen, hogy elég volt, de a nagyobb páncélátütő fegyvereknek nem jelentett gondot. A motorja egy Maybach 100 lóerős T változat volt, ami az akkori korban, igen kiváló erőforrásnak számított. A fegyverzete 2 darab Mg13-as géppuska volt. A tűzkeresztségen a spanyol polgárháborúban esett át Kondor Légió kötelékében,ahol megmutatta hogy képes felvenni a harcot a gyalogsággal,de a az erősebb korai tankokkal mint a Szovjet T-26-al már nem. A kudarcok után kisebb fejlesztések mellet, a tankot 1942-ig gyártották, bár nem nagy számban. A Panzer I-es megjárta a Blitzkrieg összes fontosabb csatáját Lengyelországtól Afrikáig. A harckocsiból összesen 1600 példány készült, bár nem mondjuk a világtörténelem legjobb harckocsijának, de attól még igen fontos állomást jelentett a megjelenése a gépesített hadosztályokban.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Tenochtitlán kettős piramisa

Az aztékok fővárosának, Tenochtitlán varosának története körülbelül 10 000 évre nyúlik vissza, amikor a Mexikói-öböl …

Leave a Reply