LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A fű a világon a legelterjedtebb növényféle, egyaránt megtalálható a trópusokon és az északi országokban. Magyarországon kb. 240 fűféle él. Népes családról van tehát szó, mégis egyszerűen csak „fűfélék által okozott allergiáról” beszélünk. Ennek az az oka, hogy azok a fehérjekomponensek, melyek az allergiát kiváltják, szinte minden fűfélében megtalálhatók. Aki érzékeny a csenkeszre, az allergiás a csillagpázsitra is. Elegendő 5-6 fűféléből allergén kivonatot készíteni ahhoz, hogy bemutathassuk az összes panaszt okozó fehérjét. Bár az egyes fűfajták különböznek egymástól, többségük 10-30 cm nagyságú, lágy szárú, szélbeporzású növény. A laikus ember igen nehezen tudja megkülönböztetni őket a gyomnövényektől.
A füvek virágzási ideje az égövek szerint kissé eltolódhat egyes országokban. Hazánkban általában április végétől június közepéig virágzanak, de a meleg, napsütéses, kiadós záporokkal tarkított időjárás meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Mivel virágzási időszakukban igen nagy mennyiségű pollent bocsátanak a levegőbe, nem csoda, hogy Európában a legjelentősebb allergiát okozó növények közé tartoznak. Valaha a szénaláz, szénanátha kifejezést a füvek által okozott allergiás panaszokra használták. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy ebben az időszakban virágoznak a gabonafélék is, amelyek a füvekhez hasonló tüneteket váltanak ki. Így nem elegendő, ha a füves rétektől óvjuk a beteget – nem tanácsos a tavaszi búzamezőben sem sétálgatnia.
Az allergiás tünetek legröbbször szénanáthában, kötőhártya-gyulladásban nyilvánulnak mrg. Sajnos, az asztmások ebben az időszakban súlyosan fulladhatnak. A fűfélék pollenje bőrtüneteket – kiütéseket, csalánkiütésszerű elváltozásokat – is okozhat.
Nem szabad összetéveszteni azonban az úgynevezett fényérzékenységgel: ilyenkor a beteg bőre közvetlenül érintkezik a fűvel, és annak egyik alkotóanyaga a napfény hatására bőrgyulladást okozhat.
