Kezdőlap / Művészet és kuktúra / A rendszeres filmgyártás megindulása Magyarországon

A rendszeres filmgyártás megindulása Magyarországon

A rendszeres filmgyártás megindulása Magyarországon

A tízes évek folyamán a megszerezhető haszon felismerésével, szaporodott a filmgyártó cégek száma, és megindult a rendszeres filmgyártás. Faludy Miklósnak, a Vígszínház igazgatójának a kezdeményezése volt 1911-ben a Hunnia biográf, mely azonban gyorsan csődbe ment, noha nevéhez köthető az első filmműterem felépülése. A kudarc okai közt volt a munkatársak alkalmatlansága, valamint az elkészült filmek bemutatásának vonatkozásában mozi tulajdonosokkal való megegyezés hiánya. Tartósabb sikert tudhatott magáénak az Uher Ödön által 1912-ben alapított Uher stúdió. A Kinoriport 1914-ben, a Star 1916-ban jött létre. Janovics Jenő több vállalkozást is indított a 10-es évek folyamán. A Corvin, az ő vállalkozása volt, és szintén 1916-ban létesült.
Az első világháború a magyarországi filmgyártás számára prosperitást hozott. Olyannyira, hogy a tízes évek második felére Magyarország termelékenység tekintetében, a világ egyik legnagyobb filmgyártójává vált. Ennek oka az volt, hogy a háború idején a Monarchiával szemben álló országok filmjeinek behozatala tilos volt. Ugyanakkor a kölcsönző cégek is a filmgyártásba fektettek, hiszen nem volt olyan számottevő filmmennyiség, mely behozatalra kerülhetett volna. Azonban az igény megvolt a filmekre, a lakosság igyekezett szórakozással elterelni figyelmét a gondokról, így a mozi népszerűsége megnőtt. Az ezt célzó vállalkozások virágzottak.
A húszas évekre a kedvező időszak véget ért, a magyarországi filmgyártás hanyatlásnak indult. Ennek okai között megemlíthető, hogy sok szakember elhagyta az országot (Korda, Kertész, Molnár Ferenc, Bíró Lajos). A korábban kitiltott filmek újra beáramolhattak az országba. A kölcsönzők emiatt a filmgyártás támogatása helyett a forgalmazásba fektettek be. Ráadásul az elcsatolt területek elvesztésével a magyarországi film jelentős piacokat veszített. A politikai intézkedések sem szolgálták a film javát. 1920-tól cenzúra lépett életbe (ez az 1918-ban létrejött, addig nem alkalmazott rendelet életbelépését jelentette). A megbízhatatlan mozi tulajdonosokat leváltották, és olyanokra cserélték őket, akik korábban általában nem foglalkoztak ezzel a területtel.
A filmgyártás visszaesésére 1925-ben Pakots József szociáldemokrata képviselő hívta fel a figyelmet parlamenti beszédében, aminek nyomán a gyártás újraindításának céljával létrejött az állami kézben lévő Filmipari alap, továbbá a Magyar Filmiroda. Az utóbbi híradó és dokumentumfilm készítésre specializálódott.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Lakner bácsi gyermekszínháza

A gyermekszínház gyermekszereplőkkel működő budapesti színház. A gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza, a …

Hozzászólás