Kezdőlap / Állatok (page 18)

Állatok

Kookaburra

A kookaburra Ausztrália igen jellegzetes madara, Tasmániába és Új-Guineába is betelepítették (latin nevén Dacelo novaeguinae). Jellegzetes emberi kacagásra emlékeztető hangja már messziről feltűnik (innen származik a magyar Kacagó Jancsi elnevezése is, maga a kookaburra is hangutánzó szó, a widjauri eredetú guuguubarából származik) Többnyire hajnalban vagy kora este hallhatjuk. Ezt a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kacsacsőrű emlős

A kacsacsőrű emlős ránézésre elég szokatlan teremtmény, a tojásrakó emlősök alosztályába tartozik. Legközelebbi rokona a hangyász, amely a kacsacsőrű emlőssel szemben szárazföldi állat. Kövületben megtalálták 130 millió éves maradványát, ami azt jelenti, hogy ez az állat már akkor létezett, amikor dinoszauruszok uralták a földet! A kacsacsőrű emlős Ausztrália keleti partjain …

Érdekel a cikk folytatása? »

Akvarisztika kezdőknek

Általában két okból érdekelhetnek minket a halak: vagy megesszük, vagy megcsodáljuk őket. Most a második variációról írnék bővebben. Az első akvaristák az ókori egyiptomiak voltak, mégis a díszítő jellegű haltartás valószínűleg a Távol-Keleten kezdődött. A halak üvegmedencékben való tartása a 16. században jutott el Európába. A 19. század végén alakultak …

Érdekel a cikk folytatása? »

Dévérkeszeg

A dévérkeszeg legfőbb külsőleges ismertetőjegyei: a test magassága a hosszúság egy harmad részéig terjedő; a szája kissé torok felé nyíló, zuga az orrnyílás tájáig ér. Keszeg néven a magyar halászság mindig a széles, lapos, ezüstös pikkelyű halat érti. Színe szerint a dévérkeszeg hátrésze feketés, oldalai sárgás-fehérek, néhol ezüstösbe húzók, a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fogas süllő

A fogas süllő feje nyújtott; oldalról tekintve a homloka majdnem egyenes vonalban lejt; a száj mélyen behasított, zuga legalább a szem közepe alá ér, a hátúszók és a farok úszó sugárközei pettyesek; az egész hal első ránézésre kékes-ólomszínű. Teste a csapó sügéréhez képest sokkal nyúltabb és kevésbé lapított, farka is …

Érdekel a cikk folytatása? »

Skót juhászkutya

Ha valaki hallja, vagy látja azt a nevet, hogy Lassie, kivétel nélkül tudja miről, pontosabban kiről is van szó. Hála Eric Knight regényének Lassie, a skót juhászkutya a hűség, a kitartás és a barátság mintaképe, megtestesítője. Nagyon sokféle kutyafajta létezik, és általában minden fajtának megvannak a sajátosságai, amelyek lehetnek fizikai …

Érdekel a cikk folytatása? »

Labrador retriever

A kutya, ahogy az elcsépeltnek hangzó szólam mondja, az ember legjobb barátja. Ez önmagában csak kevesek számára értelmezhető gondolat, de mégis ez az ami áthatja egy igazi gazdi és kutyája kapcsolatát. Minden kutyatulajdonos meg van győződve arról, hogy az ő kutyája a legszebb, legokosabb és a tökéletes társ. Ami a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Vombat

A vombat Ausztráliában és Tasmániában élő erszényes emlős. Növényevő, föld alatti üregeiből éjszaka jön ki, hogy füvet és más növényeket keressen magának. Ásáshoz alkalmas erős mellső lába van, foga folyamatosan nő (mint a rágcsálóknak, ez egy-egy pár vésőszerű metszőfogat jelent). Három alfaja él Ausztráliában, a közönséges vombat, valamint az északi …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kinkajou, avagy a farksodró

A farksodró, más néven kinkajou (latin nevén Potos flavus) ugyanabba az családba tartozik, mint a mosómedve és a vörös panda: a mosómedvefélékébe. Ennek ellenére inkább úgy néz ki és úgy viselkedik, mint egy kis majom. Mézmedveként is ismert, ezt az elnevezést puha világosbarna színű bundájáról kapta. Természetes élőhelye a Mexikótól …

Érdekel a cikk folytatása? »

Cukorbetegség az állatoknál is

A diabetes, vagy ismertebb nevén a cukorbetegség az emberekhez hasonlóan az állatoknál sem ritka betegség. Bizonyos fajtákban gyakrabban fordul elő, például spánielekben, tacskókban, terrierekben, uszkárokban, spitzekben. Főleg középkorú és idősebb állatoknál találkozhatunk vele, szukákban négyszer olyan gyakran alakul ki, mint kanokban. A cukorbetegség a macskákat lényegesen ritkábban támadja meg, mint …

Érdekel a cikk folytatása? »