Betegségek

Ennél a nem is olyan ritka betegségnél a gyomor egy része a mellüregbe türemkedik azon a nyíláson keresztül, amelyen át a nyelőcső a hasüregbe lép. Emiatt a gyomorsav visszaáramolhat a nyelőcsőbe, s ez (a fekvéstől csak rosszabbodó) idült gyomorégést, emésztési zavarokat, felfúvódást, égető hát-, és torokfájást okozhat, bár sok esetben …

A „reuma” betegség egész sor betegséget takar, melyeknél a fájdalomhoz ízületi, izom, ín és kötőszöveti gyulladás tünetei társulhatnak. A „reumára” panaszkodók valójában különféle betegségekben szenvednek, a reumás ízületi gyulladástól a fibromyalgián át a lumbágóig. Sokan azt hiszik, hogy ha nyilallást éreznek valahol a derekukban, vagy a vállukban, miután megáztak az …

A lepra krónikus lefolyású, rossz prognózisú, jellegzetes bőr-, nyálkahártya- és idegrendszeri tünetekkel járó, fertőző betegség. A korábban világszerte elterjedt, járványos betegség ma már csak Délkelet-Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában és elvétve Dél-Európában és Romániában fordul elő. A lepra két eltérő megjelenési formája: a tuberkuloid és a leprómás lepra. A két forma, fordulati …

A vérhas a vastagbél-nyálkahártya bakteriális fertőzése. Az akut, ragályos, fertőző betegség kórokozója a vastagbél nyálkahártyáját támadja meg. Láz, erős hasi fájdalom, gyakori véres, nyálkás, gennyes székletürítés lép fel. Naponta akár harminc görcsös hasmenés is jelentkezhet. A kórokozó baktérium mérgező anyagokat, úgynevezett exotoxinokat termel, amelyek bénulást és központi idegrendszeri zavarokat idézhetnek …

A mellhártya vékony, sima, nedves lemezrendszer. A kettős falú zsák egyik lemeze, a fali mellhártya a mellkas belső felszínét, másik lemeze, a zsigeri mellhártya a tüdőt borítja. A két lemez gyakorlatilag egymáson fekszik, a lemezek között úgynevezett virtuális rés van, melyet folyadék tölt ki. A folyadék biztosítja a mellhártyalemezek egymáson …

A gyulladásos folyamatok során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savóból álló, sűrű, sárgásfehér folyadék. Ha a gennyes gyulladás területén az eredeti szövetállomány felbomlik, a sejtek elpusztulnak, gennyes beolvadás jön létre. A gennyes beolvadás során tokkal körülhatárolódó, gennyel telt üreg képződik: ez a tályog. Az ilyen gennyes, gyulladásos folyamatok az agy állományában …

A csuklóízületi alagút a csuklóízület hajlító oldalán a kéztőcsontok és a fölötte elhelyezkedő kötőszövetes rostok által határolt tér. Az alagút egyik falát a kéztőcsontok, másik falát a csuklóízületet alkotó kéztőcsontok két széle között futó kötőszövetes szalag alkotja. A csontok és a szalagok rugalmatlansága miatt a tér mérete állandó, tágulni nem …

A felvett táplálék lebontása, feldolgozása és felszívódása jelentős részben a vékonybélben történik. A vitaminok, az ásványi anyagok, a nyomelemek szintén a vékonybélből szívódnak fel és jutnak a vér-, illetve a nyirokkeringésbe. A vékonybél-nyálkahártya finom boholyrendszere többszörösére növeli a vékonybél belső felszínét. Ha a bolyhok károsodnak, tönkremennek, elpusztulnak, a táplálék nem …

A mozgásfolyamatokat a központi idegrendszer szabályozza. A parancsimpulzusok az agykéreg idegsejtjeitől induló és a gerincvelőben folytatódó idegpályákon keresztül jutnak a mozgatóizmokhoz. Az idegpályák két részre oszthatók: Piramis-pályarendszer idegsejtjei az agykéregben találhatók. Hosszú rostjai kisujjnyi vastag kötegekbe szedődve haladnak a gerincvelőben. A gerincvelői pályarendszer gerincvelőben induló sejtjeinek rostjai kötegekben haladnak a …

A csecsnyúlvány a halántékcsont sziklacsonti részének, a fül mögött elhelyezkedő, lefelé nyúló, csonka kúphoz hasonlító kiemelkedése. A csontnyúlványt belülről kisebb-nagyobb légtartalmú, nyálkahártyával bélelt üregek töltik ki. Az üregek egymással összefüggő járatot alkotnak. A járat a középfül hátsó falán a dobüregbe nyílik. A Mastoiditis a csecsnyúlvány nyálkahártyájának gyulladásos megbetegedése. Mivel a …