Társadalom

A lakosság jelentős hányada nem érezte a háborúba lépés teljes súlyát. A rendszer az országgyarapítás sikerei következtében komoly tömegbázissal rendelkezett. Általános volt a kormányzó személyébe vetett bizalom. A lakosság többsége passzívan tudomásul vette az egyre sűrűbben megjelenő zsidóellenes és más, a szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket. A kormányzat pozícióit erősítette a háborús …

Sztójay kinevezése után az államgépezet kiszolgálta a németeket. Horthy jóváhagyásával kiküldték a szovjet frontra az l. magyar hadsereget. Az államapparátus szakszervezetek kormánybiztosi ellenőrzés alá kerültek. Betiltották az Magyar deportált zsidók Auschwitzban összes náciellenes sajtóterméket és törvényen kívül helyeztek minden baloldali ellenzéki pártot. A fegyverkezés és a haditermelés irányítására német megbízottat …

Naponta 3000 emberrel haladt át Kassán a vonat Auschwitz felé. A lezárt ablakú marhavagonokba 70-75 embert zsúfoltak be. A kocsikat leólmozták, s csupán egy szögesdróttal behálózott rés maradt nyitva. A kocsiban mindössze egy vödör ivóvíz és a testi szükségletek elvégzésére egy másik vödör állt rendelkezésre. Először a visszacsatolt területek zsidóságát …

A nagyhatalmak szerepe Százezer számra tódultak az emberek a legtöbb európai város utcáira, tereire 1945. május 8-án és a következő napokon – ünnepelték a győzelmet a fasizmus felett, és hálát adtak Istennek és a sorsnak, hogy életben maradtak. Szeptember első napjaiban a Távol-Keleten is véget ért a hadakozás, újra lehetett …

Csehszlovákiában 1945 tavaszán a londoni polgári emigráns kormány és a moszkvai kommunista emigráció hozott létre koalíciós kormányt, amelyben a hazai antifasiszta ellenállás képviseli nem kaptak szerepet. A kassai kormányprogram és a végrehajtása során kiadott rendelkezések a német s a magyar nemzetiségeket a„kollektív felelősség” elve alapján megfosztották jogaiktól és vagyonuktól. A …

Másként alakult a helyzet Romániában, ahol 1944. augusztus 23-án Mihály király a hadseregre támaszkodva eltávolította Ion Antonescu németbarát diktatúráját, és katonai kormányt alakított. A szovjet vezetés számára Románia és Bulgária – a Közép – Oroszországot a német térség felé fedező Lengyelország után – a védelmi övezet legfontosabb részeit alkották. A …

A békeszerződéseket 1947. február 10-én írták alá Párizsban Bulgária, Finnország, Magyarország, Olaszország, Románia meghatalmazottai, valamint a velük háborúban állott államok képviselői. Bulgária elvesztette a háború idején Görögországtól és Jugoszláviától elvett területeket, és negyvenöt millió dollár jóvátétel fizetésére kötelezték. Viszont megtarthatta Dél-Dobrudzsát, amelyet 1940-ben szovjet és angol jóváhagyással foglalt el Romániától. …

A teheráni csúcstalálkozón Churchill, Roosevelt és Sztálin megegyeztek abban, hogy Titót ismerik el és csak őt támogatják. 1942 végétől működött a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács, amely 1943 végén a végrehajtó hatalom gyakorlására létrehozta a Jugoszláv Nemzeti Felszabadító Bizottságot. Ez megvonta az emigráns kormány jogát az ország képviseletére, és megtiltotta 11. …

1944 júliusában Lublinban szovjet kezdeményezésre megalakult a lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság, amely átvette a polgári igazgatást a németektől elfoglalt területeken. A Bizottság 1944 decemberében a Lengyel Köztársaság Ideiglenes Kormányának nyilvánította magát, azonban az amerikai és az angol vezetés nem ismerte el. Hosszas tárgyalások után ez a kormány kiegészült emigráns politikusokkal, …

A Szovjet politika a térségben A vesztes államokban a fegyverszüneti szerződések értelmében magas rangú tisztekből álló Szövetséges Ellenőrző Bizottság működött. A közélet minden területén beleszólási joguk volt, tehát utasíthatták a kormányokat bármilyen intézkedés megtételére vagy éppen visszavonására. A testületek az elsőként megalakult olaszországi SZEB mintájára tevékenykedtek. Ahogyan ott (és Japánban) …