Kezdőlap / Utazás és szabadidő / Kirándulás (page 9)

Kirándulás

Aszód

A Galga-völgy központjában fekvő, városi rangot szerzett települést a 30. sz. főúton vagy a mellette elhaladó ,M3-as autópályán közelíthetjük meg. Közúti és vasúti csomópont is egyben. Neve az aszó (időszakos vízfolyás) magyar szóból származik. Határában 21 régészeti lelőhelyet tártak fel. A legrégebbi, a Tarackás-dűlőben feltárt, több tízezer éves korú leletet …

Érdekel a cikk folytatása? »

Göd

Dunakeszi után a 2. sz. úton Gödre érkezünk. A főváros közelségének köszönhetően ez a település is dinamikusan fejlődik. Nemcsak gépkocsival vagy busszal, hanem vonattal is gyorsan elérhető. Göd jellegzetes üdülőarculatú település, a magas házak már nem erőltettek rá – Dunakeszihez hasonlatos – városias köntöst. A korábban Alsó- és Felsőgöd néven …

Érdekel a cikk folytatása? »

Vácrátót

Sződ után, Gödöllő felé haladva érhetünk Vácrátótra. Kerékpárral, vagy vonattal is megközelíthető. Hosszan elnyúló utcái, öreg házai utalnak arra, hogy régóta lakott település. A korábban Rátoth nevű falut a krónikák szerint a Casertából származó itáliai Olivér és Ratold lovagok alapították Kálmán király alatt. Neve 1219-ben már oklevelekben szerepel. Fő látványossága …

Érdekel a cikk folytatása? »

Veresegyház

Gazdag történelmi múltja, tavai, barokk műemlékei, természeti adottságai egyaránt keresett idegenforgalmi hellyé tették. Jelenleg 7500 állandó lakosa van, az üdülő tulajdonosokat is ideszámítva a jelenlévő népesség nyári hétvégeken a tízezer főt is meghaladja. Veresegyház vasúton elérhető Budapestről és Vácról, autóbuszon Budapestről, Gödöllőről és Vácról, autón kb. 20 perc alatt az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Gödöllő

Több, mint 30 ezer lakosú, nagyobbrészt római katolikus vallású város. Gödöllő neve az Árpád-korban gyakori Göd, Güd, Gödő, Gede, Ged férfinevekből származhat. Az „öllő” toldalékot úgy kapta, ahogy talán a Vencellinus nevéből keletkezett Vencsellő neve Szabolcs vármegyében, mert ezt a névfejlődést oklevelek segítségével bizonyítani tudják. A XIV. században vált el …

Érdekel a cikk folytatása? »

Nagyvázsony

Nyaralóhely jellegű község a Balaton-felvidék és a Bakony hegység között, látogatott kirándulóvidék központjában. Szépen helyreállított középkori Kinizsi -vára és a kétévenként megrendezett nagyvázsonyi történelmi lovasjátékok sok turistát vonzanak ide. A helyreállított parkosított környezetű várban a feltárások során előkerült faragott kövekből kőtárat rendeztek be, a jellegzetes alak, zömök, négyzetes alaprajzú hajdani …

Érdekel a cikk folytatása? »

Matyóföld fővárosa: Mezőkövesd

Mezőkövesd és a legdíszesebb, messze földön híres helyi népviselet sok látogatót vonz. Ahogyan a természeti szépségek is. A város és térsége a Bükk hegység és az Alföld találkozási pontja. Mezőkövesdet a matyók – a hímző és pingáló asszonyok – tették híressé. A város és lakossága sokat nélkülözött a török időkben, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Dunakeszi

A fővárosból kifelé autózva, a 2 sz. főút mentén, először Dunakeszit érintjük. A Duna-völgyből enyhén kiemelkedő dombon messziről feltűnik a kéttornyú barokk templom sziluettje. A sűrű járatú vonatokkal percek alatt elérhető város ma már ipari szolgáltatási szerepkört lát el Budapest szomszédságában. A század elején, s azt követően épült Duna menti …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kirándulás Visegrádra

Ha hajózással egybekötött kirándulást tervez az ember, akkor nagyszerű választás Visegrád. Budapestről induló hajóval könnyen megközelíthető ez a Pest megyéhez tartozó, kicsi, de múltját tekintve annál nagyobb jelentőséggel bíró település. Bár az ott lakók száma nem éri el a 2000 főt sem, 2000-ben városi rangot kapott. I. István itt hozta …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum, azaz a Pepi-kert története már több mint 200 éves. Az akkori magyar grófoknak köszönhetően jött létre a ma elzárt, több mint 1500 (közülük 1200 lomhullató és 300 féle fenyőfélével) cserje- és fafajt számon tartó, 80 hektáros terület. A kert ma országszerte ismert és kedvelt sétáló és pihenő …

Érdekel a cikk folytatása? »