Kezdőlap / Tag Archives: állatok (page 4)

Tag Archives: állatok

Állategészség védelem: Mechanikai eredetű sérülések

Zúzódás. Hirtelen ható nagyobb (nyomó-) erő hatására – a bőr folytonosságának megszakadása nélkül – a szövetrészek közötti összefüggés megszűnik. A zúzódás súlyossága attól függ, hogy milyenek a ható tárgy tulajdonságai (terület, anyag, irány) és az érintett állati szövet ellenálló képessége. A hatóerő a bőrön áthaladva az ereket is érinti, s …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Az égési betegség és az elektromosság által kiváltott sérülések

Tűzesetek alkalmával a forró és fojtó füst belégzése következtében a szájban és a légutakban a nyálkahártyák elhalásával és kifekélyesedésével járó súlyos elváltozások is kifejlődhetnek, amelyekhez még tüdőgyulladás is társulhat. Sőt az égési sérülések említett helyi tünetein kívül néha már rövid idő múlva, máskor csak napok, esetleg hat-nyolc nap után általános …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Az égés

Ha rövidebb vagy hosszabb ideig magas hőmérséklet éri az élő szövetet, abban szövetkárosodásokat idéz elő, melyek funkció- és/vagy következményes anyagcserezavarok miatt általános tüneteket is okoz. A helyi hőhatás klinikai megjelenése függ az égést kiváltó ok fajtájától, hőmérsékletétől, hatásidejétől, valamint a szervezet (és az érintett szövet) ellenálló képességétől. Az égést helyi …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Vérző seb

A sebzés egyik jellemzője a vérzés, amely lehet artériás, vénás vagy parenchimás jellegű. Artériás vérzés esetén direkt az ér lumenéből kifecskendező vérzés látható vagy a sebüregben összegyűlő, élénkpiros színű vér felszínén láthatók pulzációs hullámok. Vénás vérzés esetén nincs pulzáció, a kiömlő vér kékespiros színű. A hajszálerek sérülésének következménye a parenchimás …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A seb

A szervezetet alkotó szövetek külső behatásra bekövetkező folytonossági hiányát sebnek nevezzük. A testet fedő bőr és a külvilággal közvetlenül érintkező testüregeket borító nyálkahártya sebei külső sebek, a kültakaró sérülése nélkül bekövetkező és a belső szerveken keletkezett sebek a belső sebek. Egyszerű, ,felszínes sebről beszélünk, ha a sebzés csak a bőrre …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A vese gyulladásai

A vese gyulladásos elváltozásait döntően – az elváltozás során keletkező váladék minősége szerint – gennyes és nem gennyes gyulladásokként különíthetjük el. A gennyes vesegyulladás (pielonefritisz) az egyik legfontosabb s ugyanakkor meglehetősen gyakori elváltozása a vese szövetközi állományának és húgycsatornácskáinak. Az ilyen jellegű gyulladás egyaránt érinti a vesemedencét és a vese …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Húgykövesség

A háziállatoknál gyakran előforduló húgykövek képződését külső és belső tényezők egyaránt befolyásolják. A külső tényező a takarmányozás, az ivóvíz hiányos felvétele, míg a belső tényezőkhöz sorolhatunk minden olyan anyagforgalmi zavart, amely a vizelet koncentrálódását idézi elő. A kövek típusát több tényező, pl. a vizelet pH ja, töménységének alakulása, hízóbárányoknál túlzott …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A vese elváltozásai

A vese öröklött és/vagy veleszületett kóros elváltozásain kívül – leegyszerűsítve az elváltozások részletezését – döntően gyulladásos és nem gyulladásos elváltozásokkal találkozhatunk. Kardeván (1976) szerint a veseelfajulás (nefrózis) kifejezés szorosabb értelemben véve azokat a regresszív elváltozásokat foglalja össze, amelyek a vesében elsődlegesen mint degeneratív folyamatok jellemezhetők, azaz eltérnek a gyulladásos elváltozásoktól. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A tüdővizenyő és a mellhártyagyulladás

A tüdővizenyő (oedema pulmonum) gyógykezelése Szarvasmarha- és lóállományban a tüdővizenyőre a nehezített és szapora légzés, a 80-100/perc pulzus, a kékesvörös kötőhártya (oxigénhiány), a nedves szörtyögés, a bőséges, gyakran halvány rózsaszínű orrfolyás hívja fel a figyelmet. Gyógykezelés. A sertések hizlalási, a szarvasmarhák és a lovak tüdővizenyőjének állatorvosi megállapítása után a sürgős …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A tüdővizenyő (oedema pulmonum)

A tüdővizenyő jelentkezhet hevenyformában, a tüdőgyulladás kísérőjeként vagy önállóan takarmányozási, tartási és állatgondozási hibák következtében. A kóroktól függően szórványosan vagy egyes területeken, illetve állattartó telepeken „járványszerűen” léphet fel. Kóroktan. Forró fiist, izgató gázok hosszan tartó belégzése, a mozgáshoz nem szokott állatok hajszolása, a hőguta, a napszúrás, a hosszú ideig egyik …

Érdekel a cikk folytatása? »