Tag Archives: állatok

A mai tejelő tehénfajtáktól emelkedő tendenciájú tejtermelést várunk. Évszázadok alatt a tejmirigy nagy teljesítményű, ugyanakkor igen érzékeny szervvé fejlődött. A masztitisz a kérődző fajok és a kanca tejmirigy- (emlő-)gyulladása, amely hátrányosan befolyásolja az állat tejtermelését és a tej összetételét. A szerv gyulladását több tényező (különböző mikroorganizmusok és azok toxinjai, a …

Hormonális meddőség A betegség hátterében libidóhiány, heresorvadás vagy csökkent spermiogenezis állhat. Az állatban a hipotalamusz-hipofizis rendszer működési zavara kedvezőtlenül hat a here élettani működésére. Hasonlóan hatnak bizonyos káros idegi impulzusok. A hormonális zavar hatására, minthogy a spermiogenezisre stimulálóan ható androgén hatás elmarad a here tubuláris működése kóros lesz. Ha ez …

A tünetmentes meddőség (Repeat breeding syndrome) szarvasmarhán és sertésen előforduló kórkép. Ezeken az állatokon a nemi szerveken klinikai elváltozást nem találunk, de a fertilitásuk azonos termékenyítési körülmények között sokkal csekélyebb, mint társaiké. Ún. problémás tehén esetén a két- vagy többszöri, kifogástalan ondóval való termékenyítés ellenére sem történik fogamzás, illetve gyakori …

Ezt a kórformát számos tényező kiválthatja az állattenyésztés gyakorlatában. A ném önkényesnek mondható osztályozás alapján megkülönböztetjük a kiváltó okok viszonylag kisebb szereppel rendelkező csoportját. Ide sorolhatjuk azokat az eseteket, amely átmenetiek, részleges formában jelentkeznek és gyógyításuk általában megoldott. A genitáliák veleszületett fejlődési rendellenességei részben örökletes alapon, részben a magzati fejlődés …

Az involúció során, az ellést követő időszakban, a nemi készülék visszaalakuláson megy át, aminek eredményeként a méh ismét alkalmassá válik a megtermékenyült petesejt befogadására. Ez az időszak szarvasmarhán 42-60, juhban 30-35, lóban 10-15, kutyán 40-60, sertésen 18-21 nap. Az involúciós szakasz első két ütemét puerperiumnak nevezzük (korai és késői), amelyet …

A megtermékenyített és barázdálódásnak indult petesejt a szekréciós állapotban lévő méhnyálkahártyán tapad meg (implantáció), majd befészkelődik abba (nidáció). Ez után következik az embriogenezis, majd a magzati fejlődés szakasza. A vemheség zavartalan fenntartásához, különösen annak kezdetén, minden fajban elengedhetetlenül szükséges a sárgatest által termelt progeszteron, a későbbiekben ezt a szerepet a …

Az elsődleges ketózis kiváltásában leggyakrabban a nem kielégítő szénhidrátbevitel szerepel. Hajlamosít az ellés és a laktáció. Az ún. másodlagos ketózis (amelyet stesszhatás esetén gyakran követ ún. zsírmáj betegség) kiváltásában az előgyomrok betegségei méh-, tőgygyulladások játszanak szerepet. A ketózis végső soron a negatív energiaegyensúly következménye: a tejjel leadott energiakiadás ellensúlyozására először …

Heveny laktacidózis során (ha az kompenzált) a bendő mikroflórája és -faunája szintén súlyos károsodásokat szenved, és a tejsav helyi hatásai miatt a bendő nyálkahártyája leválik. A felszívódás toxikus bomlástermékei máj-, vese- és szívizom-elfajulást idézhetnek elő. E„kevéssé” súlyos betegek közül néhány napon belül több is elhullik, a többiek pedig vagy hosszabb …

A sav-bázis anyagcsere zavarait háziállatainkban leggyakrabban a kérődzők megbetegedései során észleljük. Ez azzal áll összefüggésben, hogy amíg pl. a sertés a szénhidrátokat, glükóz (monoszacharid) formájában a vékonybélből aktív transzport segítségével, a vastagbélből pedig fermentációjukat követően veszi fel, addig a kérődzők emésztő rendszerében a poliszacharidok szerves savakká erjednek és folyamatosan terhelik …

Elkülönített vágás szükséges beteg, fertőzöttségre vagy betegségre gyanús, kényszervágásra utalt állat és technológiai selejtállat esetében. Ez a rendes vágástól térben és időben elkülönítve történik. Zárt vágást kell elrendelni a bejelentési kötelezettség alá vont fertőző állatbetegségek (Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendelete: Állategészségügyi Szabályzat) miatt, a meghatározott …