Kezdőlap / Tag Archives: barna (page 2)

Tag Archives: barna

A Mocsári béka elterjedése

Európa mérsékelt övi és északi tájai, délen az Alpokig, Szlovéniáig és Horvátországig, valamint Románia északi részéig; egyébként egészen Szibériáig elterjedt. Hazánk síkvidéki, nedves élőhelyein mindenütt gyakori. Élőhelye: mint keleti faj, areáljának európai részén nem olyan általánosan elterjedt, mint a gyepi béka, annál igényesebb. Legfontosabb élőhelyei a lápok és a nedves …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Mocsári béka jellegzetességei

Erős alkatú béka, hátsó lába hosszú, ha oldalt előrehajlítjuk és a törzshöz szorítjuk, bokaízülete az orra hegyéig ér. Átlagos testmérete (6,5-8 cm) kisebb, mint az egyébként hasonló gyepi békáé, attól hegyesebb orra, nagy, kemény belső sarokgumója és teljesen eltérő hangja is megkülönbözteti. Két belső, nem kitűrhető hanghólyagjuk segítségével a mocsári …

Érdekel a cikk folytatása? »

Barna varangy szaporodása

A petézőhelyre érkezve a nőstények habozás nélkül megkezdik a peterakást. A hímek gyakran elkeseredetten küzdenek az általában kevesebb varangyhölgyért. Közben szinte folyamatosan hallani érdes „kvekk, kvekk…” hangjukat, így jelzik egymásnak nemi hovatartozásukat. A hímek ugyanis már egészen egyszerű külső ingerekre is ölelő reflexszel reagálnak, és e jelzés nélkül egyfolytában egymást …

Érdekel a cikk folytatása? »

Barna varangy életmódja

Túlnyomórészt éjjel aktív faj, az első meleg tavaszi estéken hagyja el téli rejtekét. A vándorlást a petézőhelyek felé az esők és a 10 °C fölötti külső hőmérséklet váltja ki. A nászidőszak rövid; gyakran már néhány március végi, április eleji este után a barna varangy állományok legnagyobb része be is fejezte …

Érdekel a cikk folytatása? »

Barna varangy elterjedése

Az európai békák közül a legnagyobb areálja a gyepi béka mellett a barna varangynak van. E Dél-Spanyolországtól Közép-Svédországig terjedő óriási területen állománysűrűsége valószínűleg sokkal nagyobb, mint a még északabbra felhatoló gyepi békáé. A Földközi-tenger mellékén előfordul végig a Pireneusi-félszigeten, egész Olaszországban, Szicília szigetén, Görögországban, az Égei-tengeri szigeteken és a Balkánon. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Barna varangy jellegzetességei

Nagy, zömök, igen erőteljes felépítésű varangy. A legtermetesebb alakok kifejlett nőstényei a 15 cm-es hosszt is elérhetik. A barna varangy a legnagyobb és leggyakoribb varangy Európában. Háta többnyire egyszínű barna. sötétbarna vagy okkersárga, amely éles határ nélkül megy át a has fehéres, barnás vagy szürke színébe. Ez utóbbi tehet mintázatlan …

Érdekel a cikk folytatása? »

Barna ásóbéka és az Iszaptúró béka

Jegyei: varangyszerűen tömzsi állat, rövid, erős végtagokkal és nagy, kiálló szemekkel, amelyeken a szembogár függőleges hasítékú. Testhossza rendszerint 5-7 cm között van, ritkán elérheti a 8 cm-t is (Nőstény). Tarkóján, a szeme mögött daganatszerű duzzadás látható. Színezete az olajzöldtől a sötétbarnáig változhat, de világosabb is lehet. hátán több-kevesebb szabálytalan folt …

Érdekel a cikk folytatása? »

Barna barlangi és az Olasz barlangi szalamandra jegyei

Barna barlangi szalamandraKözepes méretű, sima bőrű, eléggé rövid farkú szalamandra, széles, a nyaktól világosan elhatárolódó fejjel, dülledtszemmel, tompa orrcsúccsal, csapott végű ujjai között pedig széles hártyákkal. Hátoldalának alapszíne sárgás, olajzöld vagy sötétbarna, rajta világos vagy sötét mintázattal. Hasa sárgás vagy halvány rózsaszínű, olykor mintha sötét porral volna hintve. Teljes hossza …

Érdekel a cikk folytatása? »

A napozás ártalmairól

A napbarnított bőr egészségesnek tűnik, ráadásul hosszú évek óta divatnak számít. Még mielőtt azonban midnenki rohanna ki a szobából és órákra kifeküdne a forró napra nem árt, ha tudjuk, hogy a túlzásba vitt napozás komolyabb bőrproblémákkal, akár bőrrákkal is járhat. A nyár beköszöntével sokunkban ott van a kisördög, miylen jó …

Érdekel a cikk folytatása? »

Csíkos kivi

A feltevések szerint a kivi több mint 80 millió évvel ezelőtt jelent meg Új-Zélandon, amikor a sziget még összeköttetésben állt más szárazföldekkel. Új-Zéland jóval az emlősök kialakulása előtt vált szigetté, ezért az ottani madarak úgy fejlődhettek ki, hogy nem voltak emlős vetélytársaik, illetve ragadozóik. Az emberek érkezése előtt tulajdonképpen csak …

Érdekel a cikk folytatása? »