Kezdőlap / Tag Archives: béke (page 10)

Tag Archives: béke

A Fegyverszünet

A vesztett háború árát a Monarchia számos örököse közül a demokratikus német-ausztriai államnak és Magyarországnak kellett megfizetnie. A Monarchia számára a háború végét jelentő november 3-i fegyverszüneti egyezmény nem tartalmazta Magyarország akkori határainak megváltoztatását. A határaikkal elégedetlen utódállamok azonban megkezdték a történelmi Magyarország területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával november 5-én …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Polgári Demokratikus forradalom győzelme: Az „Őszirózsás forradalom”

1918. október 28-án hatalmas tüntető tömeg indult a budai várba, hogy József főhercegtől, a király megbízottjától kierőszakolja Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését. A Lánchídon azonban a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap a budapesti munkássá-általános sztrájkba lépett. Ezalatt egy fegyvergyárban feltörték a raktárakat, és a környék munkássága …

Érdekel a cikk folytatása? »

Polgári demokratikus forradalom Magyarországon

Politikai válság 1918. október 17-én a képviselőházban gróf Tisza István bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A háborús miniszterelnök nyilatkozata megrendítő hatású volt; még a kétkedők számára is egyértelművé tette a katasztrófát. Budapesten a Károlyi-párt, az Országos Polgári Radikális Párt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt október 24-én megalakította …

Érdekel a cikk folytatása? »

Titkos záradék

1.A balti államokhoz tartozó térségben (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia) területi és politikai átalakulások esetén Litvánia északi határa képezi majd Németország és a Szovjetunió befolyási övezeteinek határát. Ennek kapcsán Litvánia érdekeltségét a vilnai térségre mindkét fél elismeri. 2.A lengyel államhoz tartozó térségek területi és politikai átalakulása esetén Németország és a Szovjetunió …

Érdekel a cikk folytatása? »

Titkos tárgyalások Anglia és Németország között

A Chamberlain-kormány a moszkvai tárgyalások idején sem adta fel a reményt, hogy Németország -jogosnak elismert igényei kielégítése fejében – lemond a háborúról. Vezető angol kormánytisztviselők 1939 július közepén tárgyalást folytattak német diplomatákkal egy átfogó rendezésről, amelyben Anglia és Németország kölcsönösen elismerik egymás érdekszféráit, beleértve a gyarmatokat is. A megbeszélések híre …

Érdekel a cikk folytatása? »

Angol-Francia-Szovjet diplomáciai közeledés

Az angol és a francia politikusok 1939 késő tavaszától megpróbálták életre kelteni a München óta tetszhalálba dermedt kollektív biztonsági rendszert. Áprilisban megkezdődött a párbeszéd London, Párizs és Moszkva között. A tárgyalásokat azonban beárnyékolták az 1917 óta eltelt évek során kialakult ideológiai ellentétek és az ezeket elmélyítő, újabb keletű eseményekből származó …

Érdekel a cikk folytatása? »

A Szovjetunió külpolitikája az 1930-as években

Bár a Szovjetunió is a versailles-i békerendszer nagy vesztesei közé tartozott, az 1930-as évek közepén az adott területi viszonyok, a status quo elfogadását részesítette előnyben a változtatásra törekvő náci erőszakkal szemben. A„megbékéltetési politika” alternatívájának a kollektív biztonsági rendszer tűnt, amely minden résztvevő államnak – nagyságától függetlenül, – kölcsönös védelmi, segítségnyújtási …

Érdekel a cikk folytatása? »

Lengyelország veszélyben

Az első világháború után újjáalakult lengyel állam számára a versailles-i békeszerződés oly módon biztosított kijáratot a Keleti-tengerre, hogy a Visztula folyó torkolatánál fekvő, németek lakta Danzigot (Gdaiísk) a Népszövetség felügyelete alatt „szabad várossá” nyilvánította, amely a lengyel vámterülethez tartozott, külállamokkal szemben Lengyelország képviselte és szabad kikötővel is rendelkezett. A lengyel …

Érdekel a cikk folytatása? »

Csehszlovákia bekebelezése

Hitler következő célpontja Csehszlovákia volt, amelynek Németországgal batáros területén, a Szudéta-vidéken több mint hárommillió német élt. 1937 májusától, amikor Neville Chamberlain átvette az angol miniszterelnöki Qsztséget, a brit kormány az ún. „megbékéltetési politikát” követte, amely a német igények kielégítése révén vélte megőrizni a békét. A csehszlovák kérdés rendezésére 1938 szeptemberében …

Érdekel a cikk folytatása? »

Olasz agresszió Abesszínia ellen

1935 új fejleménye volt a német-olasz szövetség kibontakozása is. Olaszország 1933-34-ben még elsősorban Németországtól tartott. Mussolini nem nézte jó szemmel Hitler terveit Ausztria bekebelezésére, nem kívánt közös határt Németországgal. Úgy vélte, hogy Angliának és Franciaországnak szüksége van Olaszországra, ezért nem emelnek kifogást, ha megkezdi gyarmati céljai megvalósítását. Olaszország ez időben …

Érdekel a cikk folytatása? »