A nők olyan munkákat is elvégeztek, amelyek addig kifejezetten férfiszakmáknak számítottak. Újdonságot jelentett a házasságban élő nők munkavállalása, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Az Egyesült Államokban a legjelentékenyebb beavatkozást a hagyományos életmódhoz képest az jelentette, hogy az állami beavatkozás az élet minden területére kiterjedt, a munkavállalástól a táplálkozáson át a …
Érdekel a cikk folytatása? »A Nácik háborús célja: Az „új rend”
Az emberek életén, népek, nemzetek sorsán kívül az egész emberiség jövője, a haladás és a humánum pusztulása vagy továbbélése volt a háború tétje. A fasizmus győzelme leszámolást jelentett volna a szabadság, az egyenlőség és a demokrácia eszményei jegyében a nagy francia forradalom óta elért vívmányokkal és kialakult életvitellel. A világméretű …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Európai háború vége
Németország kapitulációja „Az orosz csapatok kétségkívül le fogják rohanni egész Ausztriát, és be fognak vonulni Bécsbe. Ha Berlint is elfoglalnák, illetéktelenül beléjük vésődnék az a benyomás, hogy a közös győzelemhez való hozzájárulásuk túlsúlyban volt. Nem szülhet bennük ez a tény olyan lelkiállapotot, amely majd a jövőben súlyos és félelmetes nehézségeket …
Érdekel a cikk folytatása? »Nagyhatalmi csúcsértekezlet Potsdamban
Az európai háború befejezése után ismét időszerűvé vált a nagyhatalmak vezetőinek tanácskozása. A németországi Potsdamban 1945. július 17augusztus 2. között megrendezett konferencián Angliát július 28-ig Churchill, majd a választásokon győztes munkáspárti kormány miniszterelnöke, C. R. Attlee képviselte, az Egyesült Államok nevében Harry S. Truman, az április 12-én elhunyt Roosevelt utóda …
Érdekel a cikk folytatása? »Magyarország a háborúban (1941 december – 1944 március)
Bárdossy politikájának csődje A hitleri villámháború kudarca már 1941 őszén óvatosabb magatartásra késztette Horthyt és Bárdossyt. A kormányzó leváltotta Werth Henrik vezérkari főnököt, aki a magyar fegyveres erők még nagyobb arányú bevetését szorgalmazta. A helyére kinevezett Szombathelyi Ferenc vezérezredes arra törekedett, hogy a frontra küldött csapatokat visszahozzák. A Gyorshadtest – …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Antifasiszta politikai erők
A Szociáldemokrata Párt és a szakszervezetek a hadbalépés után is megőrizték legalitásukat, ami egyedülálló jelenség volt Európának ebben a régiójában. Az adott törvényes lehetőségek között a legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott, támogatta az antifasiszta függetlenségi mozgalmat, és képviselte a munkásság gazdasági érdekeit. Az SZDP politikájának célja volt, hogy lehetőség szerint …
Érdekel a cikk folytatása? »Kállay Miklós miniszterelnök
Kállay Miklós kormánya 1941-42 fordulójának eseményei megérlelték az uralkodó körök elhatározását, hogy a feltétlen németbarát Bárdossy Lászlónak távoznia kell. 1942 márciusában a kormányzó Kállay Miklóst nevezte ki miniszterelnökké. Kállay olyan politikusként vált ismertté, aki a szélsőségekkel szemben a mérséklet, a németek iránti elkötelezettséggel szemben a sajátos magyar érdekek képviselője. Miniszterelnöksége …
Érdekel a cikk folytatása? »A párizsi békekonferancia előzményei
Az 1930-as években Japán, Olaszország és Németország agresszív fellépése folytán számos területen megrendült az I. Világháborút követő rendezésekkel kialakított status quo. A változtatások sok helyütt túlmutattak a békeszerződések revízióján. Japán 1931-ben elfoglalta Mandzsúriát, majd 1937-ben háborút indított Kína ellen, s az ország egész tengerparti sávját megszállta. Olaszország 1935-ben megtámadta és …
Érdekel a cikk folytatása? »Örökbarátsági egyezmény
Bárdossy külügyminiszter szerint lépni kell, mert ha elutasítják Berlin kívánságát, akkor a németek bevonulnak Magyarországra, bábkormányt juttatnak hatalomra, amely teljes mértékben kiszolgáltatja nekik az országot. Horthy is hajlott a cselekvésre. Jugoszlávia veresége felvillantotta a reményt nemcsak a Bácska és a Bánát visszafoglalására, hanem egy adriai kijárat megszerzésére is. Horthy magatartását …
Érdekel a cikk folytatása? »Az „atlanti csata”
Casablancai konferencia Az 1943 januárjában a casablancai konferencián Roosevelt amerikai elnök, Churchill brit miniszterelnök és de Gaulle tábornok, a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság elnöke megállapodtak, hogy a tengelyhatalmaktól csak a feltétel nélküli megadást fogadják el. Május 1-jén a Szovjetunió is csatlakozott ehhez az egyezményhez. A Tengeri összeköttetés 1943 első felében …
Érdekel a cikk folytatása? »