Kezdőlap / Tag Archives: betegség (page 30)

Tag Archives: betegség

Állategészség védelem: A fertőzések kiküszöbölése

Az állattartó telepeken belüli istállók állományai egymás közötti fertőzésének kiküszöbölésére külön egységként kell kezelni a tenyésztő és az árutermelő részt. A termelőegységtől elkülönítetten kell kezelni az ún. fertőzésre gyanús épületeket (megfigyelő, betegistálló, kényszervágóhíd, boncolóhelyiség). Az idősebb állatok a telepen előforduló kórokozók nagy tömege miatt könnyen megfertőzhetik a fiatalabbakat a trágya …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A fogadó állomány

A fogadó állomány védőoltása csupán ritkán válik szükségessé, esetenként akkor, amikor fertőzés behurcolása valószínűsíthető. Mindezek elkerülésére a bevitelre szánt állatokat el kell különíteni, meg kell figyelni (általában 30 napig, sertés és vaddisznó esetén 40 napig, baromfit és nyulat pedig 21 napig). Ha a betegség már lappangott az állatban, akkor az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Az állatforgalmazás

Állatforgalmazásról akkor beszélhetünk, ha az állatot értékesítik, eladják, elcserélik, elajándékozzák, öröklik, bírósági ítélettel birtokolják, adományozzák, aminek következtében megváltozik az állat tulajdonjoga (és többnyire tartási helye is). E tevékenységi körben rendkívül fontos az előírásos higiéniai feltételeket biztosítani, hiszen a cél az, hogy az egyes állatállományok ne fertőződjenek a mozgatott állatoktól, elhullott …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Bejelentési kötelezettség

Az állattartó köteles az állattartási tevékenységről, annak megkezdéséről vagy megszűnéséről az állományt ellátó állatorvost, illetőleg az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét egyidejűleg tájékoztatni (baromfi- és nyúlállományok esetén 100 egyed felett, a többi emlősállatfaj és méhcsaládok tekintetében a létszámtól függetlenül). Nagylétszámú állattartó telepen (30 ló vagy 50 szarvasmarha vagy 200 juh, kecske …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A termelés irányítása

Az állatok egészségvédelmét, a betegségek megelőzését és a beteg állatok gyógyítását szolgáló intézmények, intézkedések összessége jelenti az állategészségügyet. A szakigazgatási, igazságügyi állatorvosi és szolgáltatási tevékenység arra irányul, hogy a termelési környezet kedvező legyen az állattenyésztés ágazatában. E szervezeten belül igen sok ember összehangolt és a vonatkozó jogszabályokon alapuló munkája szükséges …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Az önmérgezés

A kémiai tényezők között a legkülönbözőbb mérgező anyagokat kell megemlíteni, amelyek fizikai vagy kémiai úton kapcsolódnak a sejtekhez, majd károsítják azokat. Előfordulhat az önmérgezés, az autointoxikáció jelensége is, amikor egy bizonyos anyag szervezetbeli bomlása megakad, és a köztes vegyi termék felhalmozódása vezet mérgezéshez. A vegyi okok között említhetők meg a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A levegő és a légnyomás

A biológiai ágensek között kell megemlítenünk a különböző vírusokat, baktériumokat, gombákat, parazitákat stb., amelyek, mint élő szervezetek, képesek a szervezet megbetegítésére. Egyes baktériumok rendelkeznek exo- vagy endotoxin-termelő képességgel, az így létrejött fertőzést toxiko-infekciónak nevezzük. A fizikai kórokok között számításba vehetők a mechanikai okok (húzás, nyomás, hajlítás, csavarás stb.), amelyek erőművi …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: A röntgensugárzás káros hatása

A napfényben előforduló ibolyántúli sugarak nagy adagban denaturálják a fehérjéket, elpusztítják a sejteket és a baktériumokat, mérsékelt dózisban azonban rendkívül hasznosak. Közvetlen káros hatásuk bőrgyulladásban nyilvánul meg, amely súlyos, elhalásos formájú is lehet, kísérő jelenség ugyanitt a kóros pigmentáció (melanin-túltermelés). Az ún. fotodinamikus anyagok fokozzák a fény iránti érzékenységet. Ilyenek …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Az A-vitamin hiánya

A levegő nagy vagy kicsiny relatív páratartalma hajlamosít bizonyos betegségek (nyálkahártyahurut vagy -kiszáradás) kialakulására. A külső kóroki tényezők sorában megemlítjük azokat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az állatok termelését, szaporodását. A takarmány csökkent mangántartalma zavart okoz az ivarzásban, a fogamzásban, a tejtermelésben és az utódok életképességében. A mangánhiány csökkenti a tyúkok tojástermelését, …

Érdekel a cikk folytatása? »

Állategészség védelem: Külső tényezők

A test nagymértékben szennyezett az almon való hosszú elfekvés miatt. A szaruképletek repedezettek, hasadtak vagy hiányosak lehetnek. A beteg állaton a látható nyálkahártyák szárazak, fénytelenek, felületükön hólyagok vagy kimaródások (hámhiányok) lehetnek, a felületet lepedék vonhatja be. A természetes testnyílásokból ürülhet vér, genny, nyál vagy más váladék. Betegség esetén megváltozhat a …

Érdekel a cikk folytatása? »