Kezdőlap / Tag Archives: diftéria (page 3)

Tag Archives: diftéria

Járvány

Valamely fertőző betegség nagyobb számú vagy tömeges előfordulását a magyar nyelvben egy szóval fejezzük ki: „járvány”. Időbeli jellegzetességek. A fertőző betegségek előfordulásában időbeli eltérések is megfigyelhetők. a) Vannak betegségek, amelyek meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordulnak elő. Ezt a tulajdonságot hívják szezonális (évszakos) ingadozásnak. Hazánkban pl. a szalmonellózis és a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Társadalmi tényezők

A természeti és társadalmi tényezők között alapvető különbség, hogy a természeti tényezőket az ember nem, vagy csak részben irányíthatja, a társadalmi tényezők kedvező vagy kedvezőtlen hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. Némelykor azonban a társadalmi tényezők segítségével a természeti tényezők káros hatása is megszüntethető, vagy legalább csökkenthető (pl. a mocsarak …

Érdekel a cikk folytatása? »

A járványtan (epidemiológia)

A járványfolyamat törvényszerűségeivel, a betegségek és járványok keletkezésével, terjedésével és megszűnésével foglalkozó tudomány. Kutatja azokat az okokat, amelyek betegségek keletkezéséhez vezetnek és vizsgálja mindazokat a körülményeket, amelyek azok terjedését, fennmaradását elősegítik, illetve befolyásolják. Feladata az is, hogy e törvényszerűségek feltárása alapján eljárásokat dolgozzon ki az egyes fertőző betegségek megfékezésére, megelőzésére, …

Érdekel a cikk folytatása? »

A közegészségtan és a járványügy

A közegészségtan különböző ágai sok fertőző betegség vonatkozásában elválaszthatatlanok a járványügyi munkától. Ezekről a társadalmi tényezők járványfolyamatra gyakorolt hatásának ismertetésekor lesz bővebben szó. A járványtani munkában az orvostudomány különböző ágazatain kívül egyéb tudományágaknak is fontos szerep jut. Ezek között igen jelentős a statisztika. Statisztikai módszerekkel tanulmányozzák a fertőző megbetegedések és …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fertőző betegségek

A részletes járványtan egyenként foglalkozik a fertőző betegségekkel. Feladata, hogy minden egyes betegség járványfolyamatát tanulmányozza, tisztázza az erre ható tényezőket, s ezek alapján állapítsa meg a megelőzés és a védekezés módjait. A fertőző betegségek járványtani vizsgálatában különböző módszerek használatosak. Ezek közül a következőket említjük meg: a) A leíró (deskriptív) epidemiológia …

Érdekel a cikk folytatása? »

Védőoltások

Az aktív immunizálást a fertőző betegségek megelőzésére alkalmazzák. A különböző fertőző betegségek ellen védőoltással elérhető védettség tartama nem egyforma. Például a gyermekbénulás elleni (Sabin – ejtsd: Szebin-féle) védőoltás hatása igen hosszú ideig, feltehetően évtizedekig vagy az egész életen át tart, az influenza elleni védőoltásé pedig 1 évnél is rövidebb ideig. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Az immuitás fontossága

A szerzett immunitás lehet természetes és mesterséges. 1. Szerzett természetes immunitás keletkezik egyes fertőző betegségek kiállása után. Az így létrejött immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében lényegesen eltér egymástól, pl. a kanyaró kiállása úgyszólván az egész életre védetté teszi a szervezetet, míg az influenza utáni immunitás csak rövid ideig tart. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fogékonyság – immunitás

A járványfolyamat akkor marad fenn, ha a fertőzőforrásból a külvilágba került kórokozó valamilyen terjedési módon fogékony emberi szervezetbe jut. Az ember fogékonysága a különböző fertőző betegségekkel szemben eltérő. Vannak betegségek, amelyekre a fogékonyság általános (pL kanyaró, influenza stb.). Más betegségekben viszont akkor sem betegszik meg mindenki, ha a fertőzés összes …

Érdekel a cikk folytatása? »