Kezdőlap / Tag Archives: háború (page 5)

Tag Archives: háború

Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása

Birodalmak és Dinasztiák bukásaA háború fejleményei következtében Európa középső és keleti részén felbomlottak a soknemzetiségű birodalmak: az Osztrák-Magyar Monarchia és az oszmán-török birodalom. Német- és Oroszországról részben vagy e-észen leszakadtak az idegen etnikai területek. Elveszítette trónját a Romanov, a Habsburg és a Hohenzollern dinasztia. Az évszázados történelmi képződmények, különösen a …

Érdekel a cikk folytatása? »

Magyarország háborús áldozatai

A Monarchia a háború alatt 8 millió embert állított fegyverbe, ebből 3,8 milliót a Magyar Királyság területéről. A közel egymillió halott, másfél millió hadifogoly, kétmillió rokkant és sebesült aránytalanul nagy része került ki a magyarországi lakosságból. Különösen súlyos veszteségeket szenvedett az ország az orosz és olasz frontokon: Galíciában, a doberdói …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kísérletek a belpolitikai reformokra

IV. Károly meg akarta békíteni a nemzetiségeket, és hajlandó lett volna a dualista rendszer föderalisztikus átalakítására. Magyarországon választójogi reformmal kívánta leszerelni a dolgozók növekvő elégedetlenségét. Az uralkodóváltás bátorította a parlamenti ellenzék küzdelmét Tisza István miniszterelnök ellen, akinek távozását IV. Károly is szívesen látta volna. Április végén a király felszólította Tiszát …

Érdekel a cikk folytatása? »

Fegyverszüneti szerződés

Franchet d’Esperey hadserege szinte ellenállás nélkül nyomult északi irányba. Az osztrák-magyar hadsereg halálharangját mégis az olasz fronton meginduló támadás húzta meg. 1918. október 26-ről 27-re virradó éjjel nagy tüzérségi fedezettel olasz és angol egységek hídfőket létesítettek a Piave folyó bal partján, majd a hídfőkből kiinduló támadás több helyen áttörte az …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kiábrándulás a háborúból

Kezdetben csak kevesen emelték fel a szavukat a háború ellen a szellem táborából: előbb Ady Endre és Kassák Lajos, majd Babits Mihály és Szabó Ervin. A fáradtság, sőt háborúellenesség hangulata 1915 derekán vált érezhetővé. 1914-ben a parlamenti ellenzéki pártok is a hadüzenet elszánt támogatói voltak, s a háborút korábban ellenző …

Érdekel a cikk folytatása? »

A háború vége

1918 márciusában német offenzíva indult nyugaton, azonban a második marne-i csatában a franciák újból megállították az előnyomulást. Közben az amerikai csapatok is megérkeztek. A júliusi harcokat már nem a német támadás visszaverése, hanem az antanttámadások megindulása jellemezte. Augusztus 8-án pedig Amiens városától keletre az antanterők meglepetésszerű támadást hajtottak végre. Ebben …

Érdekel a cikk folytatása? »

A korlátlan tengeralattjáró-háború

A blokád és az aknazár ellen megtorló fegyverként a németek mind hatékonyabban alkalmazták a tengeralattjárókat. A német főparancsnokság a brit szigeteket környező tengereket olyan hadizónának nyilvánította, ahol minden ellenséges hajót elsüllyesztenek. Persze a tévedések sem voltak kizárhatók, amelyeknek semleges hajók is áldozatául estek. A német hadvezetés úgy vélte, célszerűbb előbb …

Érdekel a cikk folytatása? »

A korlátlan tengeralattjáró-háború

Az Egyesült Államok hadbalépése Az Egyesült Államok 1914-ben semleges maradt. Az amerikai közvélemény többsége azonban – már csak a hagyományos nyelvi, kulturális és gazdasági kapcsolatok alapján is – a háború kezdetétől az angolokat és a franciákat pártfogolta. A lakosság jelentős német és ír származású rétegei viszont a központi hatalmakkal rokonszenveztek. …

Érdekel a cikk folytatása? »

Kiábrándulás és a háborúellenes fellépés

Az első világháború második évétől döntő jelentősége lett a hátországnak. Kezdetben a háborús propaganda mindkét oldalon sikerrel manipulálta a közvéleményt. Mindenütt lelkes tömegek özönlötték el az utcákat, propaganda Párizsban ugyanúgy mint Berlinben a gyors győzelmet remélő, önként is bevonulni hajlandó katonák, és a háborút nemzeti ügynek hívő tömegek hazafias és …

Érdekel a cikk folytatása? »

Áttörési kísérletek ” A verduni vérszivattyú „

A német vezérkar úgy vélekedett, hogy az orosz haderő az 1915-ös kudarc után sokáig nem tér magához. A keleti fronton tehát elég lesz kis erőkkel állásharcot folytatni, és az innen átcsoportosított csapatokkal döntést lehet kicsikarni a nyugati hadszíntéren. Ezért támadták Verdun erődjét, ahol 1916 februárjában a világháború egyik legvéresebb csatája …

Érdekel a cikk folytatása? »