Tag Archives: kutya

A rövid orrú kutyafajtáknál, az ínyvitorlák műtéti megrövidítése segíti az állandó légszomj és a horkolás megszüntetését. A mandulagyulladás (tonsillitis), amely legfőképpen a fiatal, kétévesnél nem idősebb kutyáknál jelentkezik, lehet egy- vagy kétoldali. A kékes-vörös színű, gyulladt mandulák normális méretük többszörösére duzzadnak, jól láthatóan elő domborodnak, felületüket kenőcsös- gennyes lepedék borítja. …

A gége gyulladásakor a beteg állat fájdalmasan, fuldokolva köhög. A nyálkahártyák izgalmát csökkentő kodeintartalmú vagy hasonló hatású egyéb szerekkel a köhögési inger csökkenthető. Ha azonban egyidejűleg a szervezet általános megbetegedésére utaló tünetek is jelentkeznek, kortizonnal kevert antibiotikumok és görcsoldó szerek adása is indokolt. Számos vírusos betegség kezdődik így, mandulákra is …

Nyeléskor a gégefedő teljesen lezárja a gége bejáratát a lenyelt víz vagy táplálék előtt, így védi az alsóbb légutakat, hogy a kutya félre ne nyeljen. Az állat szájának kinyitása után a nyelvet lenyomva, ha valamilyen fényforrással megvilágítjuk, megtekinthetjük a gégét. Hosszabb vizsgálatot általában nem visel el a kutya, nyugtatószer vagy …

Az orron át belélegzett, izgató hatású anyagok kiváltotta tüsszentés kutyáknál is előfordul. Ha gyorsan abbamarad, ennek nincs is különösebb jelentősége. Az izgató hatás azonban olyan erős is lehet, hogy a kutya a földhöz veri az orrát, ez általában frissen behatoló idegen testre utal; nyáron rendszerint toklászra kell gondolnunk. Ha a …

A nedves, hűvös tapintatú orrtükör önmagában nem feltétlenül az egészség jele, valamint a száraz, meleg orrtükör sem utal feltétlenül betegségre. A lényegesen erősebb napsugárzás miatt nyáron erősebben pigmentált lehet az orrtükör, mint télen, anélkül, hogy ez bármilyen betegségre utalna. Egyedenként változhat, lehet az orrtükör nedves, sima vagy durva, hasadozott felületű. …

Az egyszerre kétoldalt jelentkező orrfolyás lehet híg, átlátszó, nyálkás, véres vagy gennyes is. A legtöbb esetben valamilyen fertőző betegség váltja ki. Okozhatják azonban az orrsövényt áttörő daganatok és paraziták is. Bizonytalan esetekben laboratóriumi vizsgálattal, tuberkulózis, gombák, daganatsejtek vagy parazitapeték kimutatásával deríthetjük fel a kórokat. A kezelés hatékonysága érdekében meleg vízbe, …

Az emlősállatok hangingereket érzékelő szerve a fejen, a sziklacsontba rejtve helyeződik. Szükség van tehát olyan segítő szervekre, melyek a hanghullámokat az érzékelés helyére vezetik. Ezt a feladatot a fülkagylók, a külső hallójárat, a dobhártya és a hallócsontocskák látják el. A hanghullámok csak levegőben vagy egyéb folyékony vagy szilárd közegben képesek …

A hallás folyamata a következő szakaszokból áll: a külvilágból érkező hangrezgéseket a dobhártya fogja fel, és átadja a kalapácsnak, mely a rezgést a hozzá ízülettel kapcsolódó üllő felé továbbítja, amely hosszú nyúlványán a harmadik hallócsontocskát, a kengyelt tartja. Az ily módon tovavezetett rezgés ingerként hat a csigában levő hallóidegekre, melyek …

A „hallókészülék” szabad szemmel is jól látható részét a fülkagylókat bőr borítja, ezért ugyanazokat az elváltozásokat figyelhetjük meg rajtuk is, mint a bőrön általában. Rühösség esetén pikkelyesen korpáznak, széleik megvastagodnak. Az egyéb tünetek nélkül jelentkező viszketegséget és fejrázást szőrtetvek vagy vérszívó tetvek okozhatják, melyek előszeretettel telepednek meg a fülekben. Szőrtelen, …

A külső hallójárat betegségei esetén is minden esetben igaz, hogy az idejekorán elvégzett beavatkozással gyors gyógyulás érhető el. A hallójárat bőrének pusztulásával járó elhúzódó, idült esetek nem mindig gyógyíthatóak. A hallójárat gyulladásai sajnos elég erőteljes fájdalommal járnak, gyakori ezért a fejrázás vagy a ferde fejtartás. A kutya a hátsó lábával …