Tag Archives: kutya

Zománchiány és elszíneződések jelentkezhetnek csak egy-egy fogon, de kiterjedhetnek a fogazat egészére is. A fogfejlődés időszakában átvészelt súlyos fertőző betegségek (pl. szopornyica), általános anyagforgalmi betegségek vagy alultápláltság következtében már a maradó fogazat ki hasadásakor megfigyelhetők az elváltozások. Idősebb kutyáknál akkor is előfordulhat fogkopás, elszíneződés, ha életük folyamán sokat játszottak keményebb …

Szinte nincs olyan idősebb kutyus, akinél ne fordulna elő enyhébb-súlyosabb fogkövesség. Kisebb testű példányoknál életkortól függetlenül előfordulhat. A kemény felrakodások a fogak külső felületén lényegesen vastagabbak (1-2mm), mint a belső oldalon. Előfordul, hogy az egyik oldali fogsoron erősebb a fogkőképződés, mint a másik oldalon. A fogkövek, a nyálmirigyek által kiválasztott …

A fogazat rendellenességei lehetnek veleszületettek valamint szerzettek is. Előreugró felső fogsor esetén pontyfogazatról, előreugró alsó fogsor esetén pedig csukafogazatról beszélünk. Ha az állkapocs túlságosan rövid és gyenge, előfordulhat, hogy a fogak a száj zárásakor az állcsontba ütköznek vagy egyáltalán nincsenek is fogak az állkapocscsonton. Törpe fajtáknál a tejfogak esetenként vissza …

A szopornyica gyakori és sokszor halálos kimenetelű vírusos betegség, amely napjainkban már megelőzhető az állat védőoltásával. A szopornyica már a XVIII század második fele óta ismert állatbetegség. A világon mindenütt találkozhatunk vele és elsősorban a fiatal kutyákra veszélyes. A szopornyica az embere nem veszélyes. A betegség terjesztésében fertőzött kutyának van …

A szájüreg betegségeinek jellegzetes tünetei a következők: fokozott nyálzás, bűzös szájszag, óvatos táplálékfelvétel vagy annak teljes hiánya, vérzések a szájüregben. A kutya elülső lábaival gyakran dörzsöli a száját. A kiváltó ok lehet idegen test: csont, tű, gumigyűrű, faszálka; ki maródások, nyálkahártya-gyulladás, a nyelv és nyálmirigyek működészavarai, torokgyulladás, helyi fertőzés (gombabetegség …

Etetést követően mintegy 30 ml hasnyál termelődik a hasnyálmirigyben. Szénhidrát-, fehérje- és zsírbontó enzimeket tartalmaz. A szénhidrátokat az amiláz, a fehérjéket a tripszin, a zsírokat pedig a lipáz nevű enzim bontja. A májsejtek által termelt és az epehólyagban összegyűlő epe (naponta kb. 200 ml) epefestékből, epesavakból és nyálkából áll. Az …

Nyeléskor a falat először a garatba kerül, majd innen a nyelőcsövön keresztül a gyomorba jut. A táplálék és a levegő útja a garatban keresztezi egymást. Megakadályozandó a félrenyelést a gégefedő minden nyeléskor lezárja a légcső bejáratát. A falatot a nyelőcső izomzatának hullámzó mozgása továbbítja a gyomorba, itt kezdődik a tápanyagok …

A kutya által elfogyasztott táplálék növényekből és állati fehérjékből áll. A tápanyagok az emésztés során építőelemeikre esnek szét, ilyen formában már képesek a bélfalon át felszívódni, és be tudnak kapcsolódni a szervezet anyagcsere-folyamataiba. Kivételt képeznek a vitaminok és az ásványi anyagok, melyek az emésztés és a felszívódás során megőrzik eredeti …

A valódi vérzékenység (hemofília) egy vagy több véralvadási faktor örökletes hiányára vezethető vissza. Laboratóriumi vizsgálattal lehet megállapítani, hogy a véralvadáshoz nélkülözhetetlen molekulák közül melyiket nem termeli a szervezet. A vérzékenység kezelésére használt embergyógyászati készítmények kutyák kezelésére is alkalmasak. A leukózis a vérképző szervek daganatos elfajulása. Legtöbb esetben vérrákkal és nyirokcsomórákkal …

Ha a véralvadás bonyolult folyamata zavart szenved, kis sérülések következtében is nagy mennyiségű vért veszíthet a szervezet, sőt legrosszabb esetben el is vérezhet a kutya. A vérlemezkék elégtelen termelődése mellett, mérgezések, máj-, vesekárosodások, sokk és égési sérülések okozhatnak véralvadási zavarokat. Az emberekéhez hasonló vérzékenység, jóllehet ritkán, de kutyáknál is előfordul. …