Ki ne ismerné Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin feltalálójának nevét? Pontosabban nem is feltalálója volt Ő ennek az értékes vegyületnek, hanem felfedezője, hiszen addig is tudtak róla, csak kivonni nem tudták nagyobb mennyiségben. Azonban vajmi kevesen tudják azt, hogy milyen érdekesnek mondható körülmények között jött rá a fő tartalmazó növényre. A …
Érdekel a cikk folytatása? »A maja civilizáció rejtélyes eltűnése
A VIII. és IX.század vége között valamilyen, egyelőre ismeretlen esemény alapjaiban rázta meg a maja civilizációt. A klasszikus kori városok délen egymás után elnéptelenedtek, és i.sz. 900-ra a civilizáció azon a területen összeomlott. Ennek oka egyelőre ismeretlen, bár a tudósok felállítottak néhány elméletet. Vannak, akik szerint a IX.századra a maják …
Érdekel a cikk folytatása? »A kővárosok kora: a klasszikus maja kor, i.sz. 250-900
A klasszikus kor, amely i.sz. 250 körül kezdődött, a maja birodalom aranykora volt. Mintegy negyven jelentős nagyváros épült, mint például Tikal, Uaxactun, Copan, Bonampak, Dos Pilas, Calakmul, Palenque vagy Rio Bec. A nagyvárosok népessége 5000 és 50000 fő között váltakozott, a virágkoban pedig az egész maja népesség elérte a kétmillió …
Érdekel a cikk folytatása? »Korai maja civilizáció, i.e. 1800 – i.sz. 250
A legkorábbi maja letelepedés időszámításunk előtt 1800-ra datálható, ezt nevezik preklasszikus (vagy más néven formatív) kornak. A korai maják földművelők voltak, olyan növényeket termesztettek, mint a kukorica, bab, tök, vagy a manióka. A preklasszikus kor közepén – kb. időszámításunk előtt 300-ig – a maja földművelők elkezdtek terjeszkedni mind az alföldeken, …
Érdekel a cikk folytatása? »A maja birodalom elhelyezkedése
A maja birodalom, a mai Guatemala alföldjein található központjával, virágzását az időszámításunk szerinti VI.században érte el. A maják kivételesen magas szintre fejlesztették mezőgazdaságukat, agyagművességüket és fazekasságukat, a hieroglifa-írást és naptárkészítést, valamint a matematikát. Számos építészeti remeket és szimbólumokban gazdag művészeti alkotást hagytak maguk után. I.sz. 9oo óta azonban legtöbb nagyvárosuk …
Érdekel a cikk folytatása? »Az európaiak hódítása és az Azték Birodalom bukása
Az első európai, aki eljutott Mexikóba, Francisco Hernández de Córdoba volt. Kubából érkezett Yukatánba három hajóval, száz emberével 1517-ben. Amikor visszatért Kubába, az ő jelentésére Diego Velásquez kormányzó Hernán Cortést küldte nagyobb erőkkel Mexikóba. Cortés 1519-ben ért partot Tabasco városánál, ahol az őslakosoktól sokat hallott a nagy azték civilizációról, melynek …
Érdekel a cikk folytatása? »Az Azték Birodalom
Az aztékok intenzív földművelésen és öntözésen alapuló mezőgazdaságuknak, valamint erős katonai szervezettségüknek köszönhetően sikeres államot, majd birodalmat építettek ki. 1428-ban Itzcoatl vezetésével az aztékok szövetséget kötöttek több népcsoporttal, a texocanokkal és a tacubanokkal, hogy megküzdhessenek a rivális a tepanecekkel. Itzcoatl örököse, I. Montezuma 144o-ben került hatalomra, őt az azték birodalom …
Érdekel a cikk folytatása? »Korai azték történelem
Az aztékok, akik minden valószínűség szerint egy észak-mexikói nomád törzsből eredtek, a XIII.század elején érkeztek Közép-Amerikába. Lenyűgöző fővárosukkal, Tenochtitlánnal ők váltak Közép-Mexikó domináns nagyhatalmává, összetett társadalmi, politikai, vallási és kereskedelmi rendszert kialakítva. A XV.századra a környező államok nagy része uralmuk alá került. A Hermán Cortés vezette spanyol konkvisztádorok leigázták az …
Érdekel a cikk folytatása? »Mi a babona?
A történelem minden korszakában csupán maroknyi ember volt képes elhatárolódni egy olyan érzésvilágtól, amely szerint életünk eseményei természetfeletti lényektől vagy mágikus erőktől függenek. Különösen a „tudomány előtti” kultúrákban jelent a babona egyfajta pszichológiai védelmet a környezettel szemben, amelyben szemlátomást hemzsegnek a fenyegető, kiszámíthatatlanul viselkedő szellemek, s ezeket ki kell engesztelni …
Érdekel a cikk folytatása? »Lehet-e hasznos a babona?
Egyik-másik babonás hiedelemből gyakorlati haszon is származott. Angliában egykor az a babona járta, hogy aki átesik a tehénhimlőn, védetté válik a fekete himlővel szemben. Edward Jenner az 1700-as évek végén komolyan vette ezt a hiedelmet, és kiderítette, hogy akit beolt tehénhimlővel, az nem kapja meg a fekete himlőt. Így született …
Érdekel a cikk folytatása? »