Kondoros

Magyarország dél-keleti részén, Békés megyében található Kondoros nagyközség, a 44 főút mellett. A ma közel 5500 lelket számláló helység neve először 1230 körül szerepel, mint a békési plébániához tartozó Cundurus. Az általánosan elfogadott néveredet szerint egy Kondor nevű földbirtokosról kapta nevét, mások szerint a kondorkeselyű madárról. A tatárjárás idején elnéptelenedett. A török időkben az egri vár számára szolgáló faluként tartották nyilván. A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt, Petőfi István – Petőfi Sándor testvéröccse jóvoltából, aki a község első pénztárnoka volt.
Leghíresebb látnivaló a Kondorosi Csárda, és a hozzá kapcsolódó, évente megrendezésre kerülő Betyárnapok. Az 1784-ben épült nyolc út találkozásánál, melyek Szarvasra, Endrődre, Mezőberénybe, Békésre, Csaba-Gyula felé, Aradra, Orosházára és Szentesre vezettek. (Címerén ma is szerepel a jelképként tisztelt kondorkeselyű, a csárda, továbbá a nyolc. A barokk csárda csonkatornyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, tornácos épület. A csárdához kötődik Rózsa Sándor legendája, aki gyakran nyert menedéket e falak között.
A Hősök útján megtekinthetjük még az 1904-ben, neogótikus stílusban épült Evangélikus templomot. Az oltáron látható Leonardo da Vinci Úrvacsora című művének másolata, amelyet egy sziléziai mester faragott egyetlen hársfatömbből. A Hősök terére érve láthatjuk az 1884-ben épült Szent József Templomot.
A Kondorosi Betyárnapok idején idelátogatók részesei lehetnek gasztronómiai fűzőversenynek, betyárzászló felvonásnak, betyár és csikós bemutatónak és még házi pálinkaversenynek is.
A község programjai között szerepel még Vizesparty, Szent Iván éji programok, hagyományőrző lekvár főzés, valamint Szlovák nemzetiségi Nap és Bál is. Jó kirándulást!

Ezt mindenképpen olvasd el!

Keszthely kialakulása

A város kialakulása az őskortól kezdődött, befolyásolták a földrajzi változások, a vándorlás és letelepedés, vagyis …

Hozzászólás